88980. lajstromszámú szabadalom • Szabadon áramló munkaközeggel hajtott kerék az áramlás irányára merőlegesen elrendezett tengellyel

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88980. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Szabadon áramló munkaközeggel hajtott kerék az áramlás irányára merőlegesen elrendezett tengellyel. Kecskeméthy Béla mérnök Kiskőrös. A bejelentés napja 1923. évi április hó 7-ike. A találmány tárgya szabadon áramló munkaközeggel, tehát széllel, vagy folyó­vízzel hajtott kerékre vonatkozik, mely­nek tengelye a munkaközeg áramlási irá-5 nyára merőlegesen, vagyis lényegileg függőlegesen van elrendezve. A találmány szerinti szerkezet a függő­leges tengelyű szél, illetve vizikerék és a vízszintes elrendezésű kerekek előnyeit 10 egyesíti annyiban, hogy egyrészről a füg­gőleges tengelyű szélturbinákhoz hason­lóan a szélkerekeket nem szükséges a szé] irányváltozásainak megfelelően beállí­tani, ellenben megkönnyíti, hogy igen 15 nagyméretű, főképpen pedig igen nagy átmérőjű ós így nagy teljesítőképességű szélkereket egyszerű eszközökkel állítsunk elő, ami szélturbináknál igen nagy nehéz­séggel és költséggel jár. Ugyancsak elő-20 nyök állanak fenn vizikerekek esetében is, mivel a kerék aránylag sekély vízben is speciális csatornaépítés nélkül helyezhető el. A kerék a víz befagyása esetén a víz­szintes tengelyű vizikerekekkél ellentétben, 25 a jég alatt is működik, viszont egyszerű, csekély költséggel előállítható szerkezete és a szívó és nyomó csatornák hiánya folytán sok esetben előnyösen alkalmaz­ható a költségesebb turbinatelepek he-80 lyett. A találmány szerinti kerék lényege ab­ban áll, hogy a kerék kerületén egyenlete­sen elosztott a forgástengellyel párhuza­mos, vagy arra merőleges tengelyek körül 85 lenghetően ágyazott csapok vannak ós ezeknek kilengését a radiális, vagy köze] radiális állásban korlátozó ütközők van­nak alkalmazva. A mellékelt rajzban a találmány sze­rinti kerék több példaképpeni megoldási 40 alakja van feltüntetve. Az 1. ábra közös hajtótengellyel kapcsol­ható szélkereket és vizikereket mutat, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti kerék vázla- 45 tos alaprajza, a kerék forgástengelyére radiálisan álló tengelyek körül kilenget­hető lapátokkal. 3. ábra a kerék alaprajza, a kerék for­gástengelyével párhuzamos tengelyek kö- 50 rül lengethető lapátokkal. 4. ábra a kerék egy példaképpeni meg­oldásának részlete nagyobb léptékben. 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala szerinti ke-' resztmetszet. 55 6. ábra a kerék egy másik szerkezeti megoldásának axiális metszete. 7. ábra a 6. ábra 7—7 vonal szerinti met­szet. Az 1. ábra a kerék általános elrendezését 60 mutatja, amelyből látható, hogy a kerék (1), illetve (la) forgástengelye függőleges. A tengelyen a kellőleg kimerevített radiá­lis (2) keretek vannak küllősen elrendezve, amint ez a 2., illetve 3. ábrából is látható, 65 A (2) küllőszerű keretek egymás között is feszítő drótok segélyével vannak célsze­rűen rögzítve, mely feszítő drótok azonban egyszerűség okáért a rajzban nincsenek feltüntetve. A (2) kereteken a hajtószög, 70 tehát szél, vagy víz támadási felületei gyanánt szolgáló (3) csapók vannak leng­helően ágyazva. A csapók (4) forgásten­gelye radiális, tehát a kerék (1) forgás­tengelyére merőleges lehet, amint ez a 2., 75 4. és 5. ábrában van feltüntetve, azonban és pedig célszerűbben a (3) csapók (4) for­gástengelyét a kerék (1) forgástengelyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom