88900. lajstromszámú szabadalom • Pecsétviasz

I 'Megjelent 1930. évi október hó^-én. 'MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG \ SZABADALMI LEIRAS r 88900. SZÁM. — IVH/1. OSZTÁLY. Pecsétviasz. Bornand Ernő magánzó Bern. A bejelentés napja 1924. é-tfi julius hó 31-ike. Svájci elsőbbsége 1923. évi augusztus hó 8-ika. A rendesen rudak vagy ostyák alakjában használt pecsétviaszok azzal a hátránnyal bírnak, hogy hevítésükhöz külön készülék • szükséges. Megkísérelték már 5 ugyan ezt a hátrányt azáltal elkerülni, hogy a rudakat a gyertyákhoz hasonlóan rostos kanóccal látták el. Ezek a rudak azzal a hátránnyal bírtak, hogy a kanóc nem szolgáltatott elegendő hőt a pecsét-0 viasz megolvasztására, úgy hogy a lepecsételendő tárgyra szánt pecsétyiaszrész cseppfolyósításához szükséges hőt magának az anyagnak elégetése útján fejlesztettük. E folyamatnál, mely meglehetős 5 sok időt vesz igénybe, a pecsétviasz kellemetlen karbonizálása és bomlása követ kezik be. Mindezideig nem gondoltak arra, hogy a pecsétviasznak nevezett ösz szetételt oly égőanyaggal lássák el, mel^ Ö egyedül eszközölné a megolvasztást. A találmány szerinti pecsétviasz azzal a sajátsággal bír, hogy egyrészt a pecsétviasznak nevezett kompozíció, másrészt a szilárd éghető "testből van összeállítva, 15 mely utóbbi legalább nagyobb részben illanó égő anyagból áll, mely felületén ég, anélkül, hogy az alatta levő tömeg meg-, olvadna, mimellett a szilárd éghető test akként van a pecsétviasszal egyesítve, 0 hogy a kettő egy testet képez és az első könnyen meggyújtható. Éghető test gyanánt előnyösen legalább legnagyobbrészt polymerizált aldehydből különösen metaldehydből álló tescet használunk. Éghető 5 test gyanánt tekintetbe jöhet azonban bizonyos „Szilárd spiritus" is. A következőkben feltesszük, hogy a használt égőanyag metaldehyd (meta); megjegyezzük azonban, hogy a találmány nincsen ez anyagból készült test használa- 40 tára korlátozva, hanem hasonló tulajdonságú más égő anyag ugyanígy használható. A pecsétviasz rúd alakban, belsejében egy metamaggal készülhet, mely mint a ceruzánál annak közepén vagy abban 45 többé-kevésbé excentrikusan van. Készít^ hetjük azonban a pecsétvíaszt pasztillaalakban is egy vagy többszínű anyagból pl. nemzeti színek vagy címerek készítésére vagy pedig felületén elrendezett hor- 50 nyokkal, melyekben kis mennyiség métát helyezünk el. A metaanyag egyszerűen rajta is fekhet a pecsétviaszon. E pasztillák mindegyike önmagában egy kis pecsétet alkot, melyet a kívánt helyen el- 55 helyezünk és ott csak meg kell gyújtani. Ha a pecsétviasz megolvadt, a pecsétnyomó reá nyomható.. A -pecsét felső felülete celluloidból vagy más könnyen gyúló anyagból készült vékony réteggel lehet 60 lefedve, úgy hogy a pasztilla egész felső felülete egyszerre tüzet fog; a pasztilla különben címer alakjával is bírhat. A metaanyághoz, valamint a meggyújtásra szánt burkolathoz, továbbá magához a 55 pecsétviaszhoz aromatikus anyagok vagy "essenciák keverhetők, hogy a lepecsételendő tárgyakat illatossá tegyük. A pecsétviassz összetétele hasonló lehet a rendes pecsétviaszóhoz vagy olyan lehet, 70 hogy gyorsabban olvadjon. Könnyen olvadó pecsétviasz alkalmazását az a körülmény teszi lehetővé, hogy már nem kell attól tartani, hogy peeséíviaszcseppek a hevítésre szolgáló tárgyra (pl. a gyertyára) 75 hullnak, minthogy ez teljesen elesik.