88892. lajstromszámú szabadalom • Készülék forgó vízréteggel biró gőzfejlesztőknél a vízréteg vastagságának jelzésére
Megjelent 1930. évi október hó 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88892. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Készülék forgó vízréteggel bíró gőzfejlesztőknél a vfzréteg vastagságának jelzésére. Aktiebolag-et „Átmos" Stockholm. A bejelentés napja 1923. évi február hó 17-ike. Svédországi elsőbbsége 1922. évi február hó 20-ika. A jelen találmány forgó kazáncsövekkel vagy helytálló csövekkel és forgó vízréteggel bíró gőzfejlesztőknél a vízréteg vastagságának jelzésére szolgáló készii-5 lékre vonatkozik. A készülék azon alapszik, hogy kihasználja azt a nyomáskülönbséget, mely a forgó gőzkazáncsövekben a víz és a gőzt, a forgáskor, a röpítőerö folytán, keletkezik. Ha ugyanis 10 pl. egy tetszőleges szögben meggörbített csövet, egyik szárának középvonala, mint tengely körül forgatunk és a csőnek ezt a szárát egy vízzel megtöltött tartállyal hozzuk összeköttetésbe, akkor, mint ismeretes, 15 a cső másik szárából víz lövel ki. A forgási tengelyt képező csőszárban lévő vízre ekkor szívás gyakoroltatik, melynek értéke annál nagyobb, minél nagyobb a cső másik szárában lévő vízre gyakorolt röpítő-K) erő. Ez az elv szolgált alapul a jelen találmánynak és úgy használtatik itt ki, hogy a röpítőerő folytán a víz és a gőz közt fellépő nyomáskülönbséget vízfelületre vagy más folyadék felületére engedjük hatni és 55 hogy a röpítőerő folytán a csőben a különböző vízrétegvastagságoknál képződő felszinmagasságokat akár vízszinmutató üvegcsövön, akár úszószerkezeten, akár membránszerkezeten vagy effélén leolvas-K) hatóvá tesszük. A találmány tárgya a mellékelt rajzon, az 1—7. ábrákon, hét különböző foganatosítási példájában van feltüntetve, ahol is a készülék forgó gőzkazáncsövekkel bíró gőz-15 fejlesztőkön való alkalmazásában látható. Az 1. ábrán, mely egy üvegcsőben változó vízszinnel bíró foganatosítási példát mutat, (1) jelöli a forgó gőzkazáncsövet, (2) ennek gőzcsapját, azaz gőzkivezető csövét és (3) annak vízcsapját, azaz víz- 40 bevezető csövét, míg" (4)-gyei egy közönséges vízszinmutató üvegcső van jelölve, mely fönt fiz említett (2) gőzcsappal és lent a (3) vízcsappal van összekötve. A (4) vízszinmutató üvegcső természetesen, a 45 szokásos módon, elzáró szelepekkel és önműködő elzáró készülékekkel lehet ellátva az esetleges üvegcsőtörések esetére. Ama nyomáskülönbség folytán, mely az (1) gőz kazáncső forgásakor, a röpítőerő követ- 50 keztében, a víz és a gőz közt fellép, a vízszin, a (4) vízszinmutató üvegcsőben, a forgó (1) gőzkazánesőben lévő vízréteg vastagsága szerint változni fog és így ez a vastagság egy a (4) vízszinmutató üveg- 55 csövön alkalmazott skálabeosztáson leolvasható. A 2. ábra a találmány tárgyának egy másik foganatosítási példáját mutatja, mely ugyancsak egy az 3. ábrán feltűnte 60 tett forgó gőzkazáncsőnél való haszná latra szolgál. Ama hátrány elkerülésére, mely az 1. ábrán látható foganatosítási példánál azáltal áll elő, hogy a (4) vízszinmutató üvegcső, egy részében, nagy 65 hőfokú gőzzel van telve, ami nagy értékű üvegcsövek alkalmazását teszi szüksé gessé, a 2. ábrán feltüntetett készüléknél az üvegcső úgy van elrendezve, hogy min denkor csak hideg vízzel van telve. Az (5) 70 tartály olyan (6) folyadékkal van telve, mely nehezebb, mint a víz, tehát pl. higannyal. A (7) csövekben, melyek közül az egyik vagy mindkettő üvegből van készítve, ezen folyadék felszíne bizonyos ma 75 gasságban áll, míg a csövek többi része hideg vízzel van telve. A (7) csövek a (8) nál, vízzel telt csővezetékek közvetítésé