88888. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenletes cseppek képzésére

__ Megjelent 1930. évi október lió 1-én. MAGYAIÍ Iv IRÁLYI SZARADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88888. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Berendezés egyenletes cseppek képzésére. A.-G. fftr chemische Producte vorm. H. Scheideinandel Berlin, Obersohn Albert és Dipl. Ing. Wachtel Wilhelm gyárigazgatók Berlin-Charlottenburg és Berlin, dr. Sakoin Dániel vegyész Wiesbaden és dr. Askenasy Paul tanár Karlsruhe. A bejelentés napja 1924. évi június hó 3 ika. Az iparban gyakran fellép annak szük­sége, hogy valamely folyadékból nagyobb mennyiségben képezzünk lehetőleg egyen­letes cseppeket az illető folyadék termé-5 szeles felületi feszültsége által megszabott legkisebb nagyságban, tehát nem szívóká­kon vagy másefféléken való erőszakos ke­reszlülszorítás útján. Erre a célra az általános módszer abban 1) áll, hogy a folyadékot egy szitál emezen keresztül lccsepegtctik. Ennek az eljárásnak azonban a kővet­kező hátrányai vannak. A cseppek átmérőjének csökkentése a 5 szita nyílásának csökkentése útján csak bizonyos alsó határig lehetséges, amely utóbbi a folyadék fizikai tulajdonságaitól (nyúlósság, belső súrlódás, felületi feszült­ség) függ. Ez a határ azáltal van jelle­í mezve, hogy a cseppek még szabadon es­nek a szitalyukon keresztül, anélkül, hogy a szita alsó oldalán észrevehetően tapadva maradnának. Ha azonban a szitanyílás átmérőjét ezen í> határ alá csökkentjük, akkor a folyadék keresztülszívárog a szitanyíláson, azonban nem csepeg mindjárt le, hanem első sor­ban tapadás folytán a szita alsó oldalán lapadva marad és ott lassan szétterjed, 3 csak ha már itt bizonyos mennyiségű fo­lyadék összegyűlt, keletkezik egy csepp, amely azután lehull. A cseppek mind a két esetben nagyobbak, mint a mekkorának a folyadék belső tulajdonságai, különösen 5 felületi feszültségük folytán, lenniök kell. Kisebb cseppek képzése céljából lehet a folyadékot olyan peckekről, bütykökről lecsepegtetni, amelyeknek csepegteiőfelü­lete, -csúcsa vagy -éle a folyadék belső tulajdonságaival összhangban úgy van mé- to relezve, hogy azoknak együttműködése a lapadással valóban azon lehető legkisebb cseppeket adja, amelyek erőszakos porítás nélkül elérhetünk. E mellett azonban nehézség forog fenn 45 a folyadéknak a peckek alsó részéhez való hozzávezetésében. A magában véve vékony peckeknek át­lyukasztása nehéz és ennek folytán költ­séges. 50 A folyadéknak azon felület mentén való lefolyasztásánál, amelyből a peckek kiálta­nak, meg van az a lehetőség, hogy a felü­letnek egyes részein nagyobb kerül ctü cseppek is összegyűlnek és leesnek, míg 55 a felület többi részeihez, tehát az olt lévő bütykökhöz folyadék egyáltalában nem jut. A találmány tárgya igen egyszerűen oldja meg a feladatot; mindegyik átmeneli nyí­lásba tompa csepegtető csúccsal ellátott 60 pecek van bedugva, melynek szárátmérője kisebb, mint a nyílás belső átmérője, úgy hogy a szár és lyukazás között keskeny átmeneti nyílások maradnak. A felső pe­cekfej úgy van alakítva, hogy alatta a lyu- 65 kazolt felületre felvitt folyadék a lyukazás és pecekszár között az átmeneti nyílások­hoz juthat. A folyadék ezután a pccekszáron lefelé folyik, annak alsó tonipa lecsepeglető csú- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom