88880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd fűtőanyagok eltüzelésére

Megjelent 1980. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIEfiSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88880. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szilárd fűtőanyagok eltüzelésére. Szűcs Gyula és Kiioll Gusztáv mérnökök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi május hó 23-ika. Az eddig ismeretes széntüzelések közül csupán a generátorok, vagyis az önállókul megépített berendezések igazodnak tisztára a szenek és az égési folyamatok természe-5 léhez, míg a kazánokhoz és egyéb hőfogyasztókhoz alkalmazott széntüzelések számára a helyi és kezelési viszonyok gyakorlatilag egyenesen megszabják a kiterjedést s az alaki kiképzést, amik azután ) az égést magát is befolyásolják. így a lángcsöves kazán belső sík rostélyának szélességét a lángcső határolja, a rostély hosszát pedig, a fűtőfelület nagyságához képest, pl. 1 m-től 2 m-ig kell váltogatnunk azo-i nos szénre is, tekintet nélkül arra, hogy a szén egyen le les kiégetésére mekkora volna a leghatásosabb rostélyhossz. Vagy pl. előtüzeléses kazánbattériánál a lejtős rostélyok szélességét az egybeépítési osztótávol-3 ság korlátozza és a rostély hosszát, sőt lejtését sem lehet tisztán attól függővé tennünk, hogy mekkora sülyedési mélységet kíván egyik vagy másik fajtájú szén, amellyel ott dolgoznunk kell. j A szenek és az égési folyamatok természetétől idegen külső körülmények befolyása végeredményben a tüzelés hatásfokát lerontja, még pedig annál inkább, minél gyengébb szénről van szó. Éppen az ilyen ) káros befolyások túltengésének tulajdonítható, hogy vannak olyan rostélyok, amelyeken pl. lignit már nem is ég. Jelen találmánynak az a célja, hogy ezen hátrányokat kiküszöbölje és olyan tüzelési > eljárást nyújtson, amely az égés természetes feltételeit szenek szerint kielégíti és ezek rovása nélkül, a hőfogyasztó berendezések helyi viszonyaihoz való alkalmazkodást mindenkor megengedi, úgy hogy még a leggyengébb szilárd fűtőanyagokkal 40 is bárhol a lehető legjobb tüzelési hatásfokot érhessük el. A találmány az új eljárás fogan atossításához egyúttal berendezést is nyújt, amely az egyes szenekhez esetenkint megkívántató generátorszerű rostélyszerke- 45 zeti elemeket még a legmostohább helyi viszonyok közé is beviszi, úgy hogy pl. még a legszűkebb lángcsőben is belső tüzelést rendezhetünk be lignit számára. Magától értetődik, hogy a leggyengébb fűtőanyagra 50 is beváló tüzelési eljárás és berendezés minden további nélkül alkalmazható a jobb és legjobb szenekre is, úgy hogy a találmány szerinti félgáztüzelés univerzálisnak mondható 55 A találmány alapvető kiindulásában lényegileg abban áll, hogy a fűtőanyagot, a fűtőállásról a tűztérrel szembenézve harántirányban, légoldal felé a fűtőanyag természetes ereszkedőszögleténél merede- 60 kebbre torlaszoljuk, egyben pedig a mindenkori rostélykeresztmetszet legmélyebb tűzoldali szintjétől számítva, legalább is a fűtőanyag gázosító rétegvastagságáig halmozzuk a tűztérben. 65 így a tulaj donképeni égetőmű megépítésében mindenekelőtt merőben függetlenekké válunk a rostély hosszától, azután pedig a torlasztósík eleven rostéllyá tételével kompenzálhatjuk az esetleges széles- 70 ségi korlátokat, végül a generátorszerű töltőmagassággal túlhaladhatjuk a közönséges rétegvastagságot, tehát minden irányban szabad kezet nyerünk a legideálisabb tűzfészek koncentrálásához. Ha most egy- 75 részt a friss tüzelőanyagot a torlasztósík harántirányú esése irányában tápláljuk be a tűztérbe, másrészt pedig a fűtőanyag