88859. lajstromszámú szabadalom • Lökésfékező személyautomobilokhoz

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88859. SZÁM. — XXa/3. OSZTÁLY. Lökésfékező személyautomobilokhoz. Piltzer György gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi november hó 17-ike. Nagy sebességgel közlekedő szemóly­autotmobiloknál a legjobb rugózás sem képes a jármű utasait a lökésektől meg­óvni. Az út egyenlőtlenségei lengésbe 6 hozzák a rugókat ós az egyiik kiemelkedés vagy gödör okozta rúgódeformáoió még meg sem szűnt, mikor a következő kiemel­kedés vagy gödör újabb deformációt léte­sít. Szükségünk van tehát egy további .0 elemre, mely azon többletmunkát van hi­vatva megsemmisíteni, amelyet a rúgók rugalmas alakváltozása felvonni már nem tud. Ezen cél elérésére a legkülönbözőbb be­.5 rendezések a lka In iazjls.it kísérelték meg a gyakorlatban. A legelterjedtebbek a súr­lódó fékekhez hasonlóan működő rugal­masan egymásra szorított tárcsákból álló lökósfókezők, amelyeknél a többletmunkát (0 súrlódás semmisíti meg. Ezen lökéisifóke­zők legnagyobb hátránya abban rejlik, hogy a mindenkori lökések nagyságától függetlenül a súrlódás állandó, holott nö­vekedő lökéseiknél, illetve nagyobb rúgó­!5 deformációnál a súrlódásnak is növekedni kellene. Az állandó erővel egymásra szo­rított -tárcsák hamar kopniak, folytonos utánállítással, állandó ellenőrzéssel és gyakori cserélgetéssel lehet csak a lökés-10 fékező üzemét ideig-óráig biztosítani. Emellett, ha az egymás felett elforduló tárcsákat nagyobb erővel szorítják egy­másra, úgy a jármű rúgózatának érzé­kenységét csökkentik és nemcsiak az utó­)5 rezgéseket akadályozzák meg, hanem kisebb ütéseket minden rúgódeiformáció nélkül közvetlenül visznek át a járműre, a motort rongálják, az utasokat lágy him,bálás helyett kíméletlenül rázzák, mi-10 mellett gödrök felett áthaladva, a kere­keik neiin követik a gödrök kontúrját, ha­nem felettük elsiklanak és a motort pil­lanatokra tehermentesítik. Ismeretesekké váltak továbbá oly lökés­fékezők, melyeknél az egymáshoz viszo- 45 nyitva előforduló tárcsák között golyók vagy görgők vannak elrendezve. Ezen golyók vagy görgőik lejtős pályákon gör­dülnek és a tárcsákat rugalmas gumi­betétekre szorítják. Ezen lökéstfékeaők 50 legnagyobb hátránya abban rejlik, hogy a golyók vagy görgők pályája a legrövi­debb idő alatt megtelik porral ós piszok^ kai és a lökésifókező állandó erővel fog fékezni Vagy teljesein felmondja a szolga- 55 latot, mim ellett a kényes szerkezeti ele­meik között rövid idő alatt berágod ások és nem kívánatos kopások keletkeznek. Megkísérelték még lökésifékezőknél az egymáshoz viszonyítva elforduló tárcsák 60 között a súrlódást az elfordulás arányá­ban azáltal növelni, hogy a tárcsáknak közvetlenül egymásra szorított felületein egymástól eltérő alakú kiemelkedéseket képeztek ki. Ezen kiemelkedések azt ered- 65 ményezték, hogy az egymásra szorított tárcsák csak egyes pontokon érintkeztek egymással, a felfekvési nyomás aránylag nagy volt, berágódások keletkeztek, mi­mellett a tárcsák közötti állandó légrésbe 70 a por és piszok gyorsan lerakódott, a lég­rést teljesen eltömte és a lökésfékező Vagy állandó erővel fékezett vagy egy­általában nem volt használható. Az előzőkben isimertetett lökésfókezők 75 közös hátránya, hogy működésük a hord­rúgóknak kizárólag függélyes elmozdulá­saira van alapítva, holott a gyakorlatban nemcsak függélyes, hanem jelentős oldal­irányú elmozdulások, oldalirányú rezgé- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom