88859. lajstromszámú szabadalom • Lökésfékező személyautomobilokhoz
Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88859. SZÁM. — XXa/3. OSZTÁLY. Lökésfékező személyautomobilokhoz. Piltzer György gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi november hó 17-ike. Nagy sebességgel közlekedő szemólyautotmobiloknál a legjobb rugózás sem képes a jármű utasait a lökésektől megóvni. Az út egyenlőtlenségei lengésbe 6 hozzák a rugókat ós az egyiik kiemelkedés vagy gödör okozta rúgódeformáoió még meg sem szűnt, mikor a következő kiemelkedés vagy gödör újabb deformációt létesít. Szükségünk van tehát egy további .0 elemre, mely azon többletmunkát van hivatva megsemmisíteni, amelyet a rúgók rugalmas alakváltozása felvonni már nem tud. Ezen cél elérésére a legkülönbözőbb be.5 rendezések a lka In iazjls.it kísérelték meg a gyakorlatban. A legelterjedtebbek a súrlódó fékekhez hasonlóan működő rugalmasan egymásra szorított tárcsákból álló lökósfókezők, amelyeknél a többletmunkát (0 súrlódás semmisíti meg. Ezen lökéisifókezők legnagyobb hátránya abban rejlik, hogy a mindenkori lökések nagyságától függetlenül a súrlódás állandó, holott növekedő lökéseiknél, illetve nagyobb rúgó!5 deformációnál a súrlódásnak is növekedni kellene. Az állandó erővel egymásra szorított -tárcsák hamar kopniak, folytonos utánállítással, állandó ellenőrzéssel és gyakori cserélgetéssel lehet csak a lökés-10 fékező üzemét ideig-óráig biztosítani. Emellett, ha az egymás felett elforduló tárcsákat nagyobb erővel szorítják egymásra, úgy a jármű rúgózatának érzékenységét csökkentik és nemcsiak az utó)5 rezgéseket akadályozzák meg, hanem kisebb ütéseket minden rúgódeiformáció nélkül közvetlenül visznek át a járműre, a motort rongálják, az utasokat lágy him,bálás helyett kíméletlenül rázzák, mi-10 mellett gödrök felett áthaladva, a kerekeik neiin követik a gödrök kontúrját, hanem felettük elsiklanak és a motort pillanatokra tehermentesítik. Ismeretesekké váltak továbbá oly lökésfékezők, melyeknél az egymáshoz viszo- 45 nyitva előforduló tárcsák között golyók vagy görgők vannak elrendezve. Ezen golyók vagy görgőik lejtős pályákon gördülnek és a tárcsákat rugalmas gumibetétekre szorítják. Ezen lökéstfékeaők 50 legnagyobb hátránya abban rejlik, hogy a golyók vagy görgők pályája a legrövidebb idő alatt megtelik porral ós piszok^ kai és a lökésifókező állandó erővel fog fékezni Vagy teljesein felmondja a szolga- 55 latot, mim ellett a kényes szerkezeti elemeik között rövid idő alatt berágod ások és nem kívánatos kopások keletkeznek. Megkísérelték még lökésifékezőknél az egymáshoz viszonyítva elforduló tárcsák 60 között a súrlódást az elfordulás arányában azáltal növelni, hogy a tárcsáknak közvetlenül egymásra szorított felületein egymástól eltérő alakú kiemelkedéseket képeztek ki. Ezen kiemelkedések azt ered- 65 ményezték, hogy az egymásra szorított tárcsák csak egyes pontokon érintkeztek egymással, a felfekvési nyomás aránylag nagy volt, berágódások keletkeztek, mimellett a tárcsák közötti állandó légrésbe 70 a por és piszok gyorsan lerakódott, a légrést teljesen eltömte és a lökésfékező Vagy állandó erővel fékezett vagy egyáltalában nem volt használható. Az előzőkben isimertetett lökésfókezők 75 közös hátránya, hogy működésük a hordrúgóknak kizárólag függélyes elmozdulásaira van alapítva, holott a gyakorlatban nemcsak függélyes, hanem jelentős oldalirányú elmozdulások, oldalirányú rezgé- 80
