88791. lajstromszámú szabadalom • Tömítőszelence gőz- és gázturbinák, gyorsan futó fúvógépek és szivattyúk forgó tengelyei részére

3Iegjelent 193Q. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JEESK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88791. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Tömítőszelence gőz- és gázturbinák, gyorsan futó fúvógépek és szivattyúk forgó tengelyei részére. Erste Brünner Maschinenfabriks GeseJlschaft Brüun. Pótszabadalom a 81218. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1924. évi szeptember hó 30-ika Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 5-ike. A találmány tárgya a 81218. sz. törzssza­badalomban védett tömítőszelence egy to­vábbi íoganatosítási alakjára vonatkozik, melynek célja hatását javítani. A talál-5 mány lényege abban áll, hogy a tömítés nemcsak az ernyők külső széleinek szűkí­tése által eszközölteik, hanem más ré­szeknek a gőznyomás okozta szűkítés ál­tal is. 10 A rajzon a találmány tárgyának három példája hosszmetszetben van feltüntetve. Az 1. ábra szerint a gépnek tömítendő (a) tengelyén (b) karimák között rugékony és rozsdamentes anyagból készült gyűrű-15 alakú (o) ernyők vannak elrendezve, me­lyeknek külső része kúpalakúan van le­hajlítva és melyek az (a) tengellyel együtt forgást végeznek. A (c) ernyők kúpalakú részei a helytálló gyűrűalakú (e) bordák 20 közeibe nyúlnak, melyek a (c) ernyőkkel párhuzamosak és élekben végződnek. Az 1. ábra szerint (e) bordák merevek és a tengelyirányban széjjelosztott (d) szelen­cegyűrűkön vannak elrendezve, melyek a 25 turbinaház csapágyrészében foglalnak he­lyet. Emellett sem a kúpalakú (c) ernyők nem érintkeznek a vájatok falával, sem pedig az (e) bordák a tengellyel, hanem ezek között szűk, gyűrűalakú (f) és (fl) 80 hézagok keletkeznek. A nyomóanyagnak jobboldalról ható nyomása a rugékony (c) ernyő fojtó (f) hézagát csökkenti, míg a nem rugékony (e) labyrintgyűrű (fl) fojtó­hézaga változatlan marad. 85 Az (e) bordák nem foglalnak helyet két­két rugékony (c) tömítőgyűrű közötti kö­zépső részben, mint ez az ismeretes laby­rinttömítéseknél szokásos, hanem merev (e) tömítőbordák a gőzáram irányában közvetlenül a rugékony (c) tömítőgyűrűk 40 után vannak elrendezve. Ezáltal két-két egymásután következő merev (e) borda közötti tér két egyenlőtlen részre osztatik, melyek közül az egyik (g) rész egy arány­lag hosszú keskeny átömlési hézagot 45 nyújt, mely azonkívül a rugékony (c) er­nyőre ható gőznyomás által szűkíttetik. Azonkívül jó tömítés még azáltal is ére­tik el, ha a rugékony (c) ernyők külső éles szélei kissé elkopnak, minthogy a tö- 50 mítés nemcsak (f) gyűrűs hézagokban, hanem a kúpalakú (g) hézagokban is esz­közöltetik. A 2. ábra szerint a merev (e) tömítőbor­dákat hordó (d) szelencék (a) tengelyen 55 vannak elrendezve és azzal együtt forog­nak, míg a rugékony (c) tömítőgyűrűk és (b) karimák a turbinaházzal, illetve egy abba illesztett hüvellyel vannak össze­kötve, úgyhogy forgást nem végeznek. Kti- 60 lönben az elrendezés az első íoganatosítási alakkal azonos. A gőznyomás által tömí­tett (f) hézag eszerint nem foglal helyet úgy, mint az 1. ábra szerint (c) tömítőgyű­rűk külső kerületén, hanem belső keriile 65 tén. Ezáltal további tömítőhatás éretik el, mert a gőznyomás által szűkített (tl gyű­rűalakú hézag — mely az önműködő tö­mítésre nézve első sorban jön tekintetbe — kisebb átmérővel bír, mint az első fo 70 ganatosítási alaknál. A 3. ábra szerinti íoganatosítási alak az előbbiektől abban különbözik, hogy (e) tömítőbordák (c) ernyőkkel nem párhuza­mosak, hanem (a) tengelyhez képest ellen- 75 kező irányban csekély mértékben megvan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom