88670. lajstromszámú szabadalom • Kinematograf képekből összetett film és készülék annak közvetlen szemléltetésére és esetleg vetítésére

1 Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^

SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88670. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Kinematográf képekből összetett film és készülék annak közvetlen szemléltetésére és esetleg vetítésére. Pattié Cinema Anciens Établissemexits Pathé Fréres Páris. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. Olaszországi elsőbbsége 1919. évi május hó 9-ike. A találmány tárgya a kinematográfképekből összetett film, mely képek ugyanazon vagy nem ugyanazon tárgyhoz tartoznak, másrészt pedig a képek követlen 5 szemléltetéséhez és esetleg vetítéséhez alkalmazható készülékre is vonatkozik. A példaképen mellékelt rajzokon: Az I., 3. és 5. ábra a találmány szerinti összetett film három kiviteli alakját tün-10 téti fel. A 2. és 4. ábrán az 1. és 3. ábrához tartozó oldalnézetek láthatók. A 6. ábra az összetett film szemléltetésére és esetleges vetítésére való készülék közép-15 metszete (a 7. ábra A—A vonala szerint). A 7. ábra az előbbeni ábrára merőleges metszet, a 8. ábra pedig annak homloknézete. A 9. ábrán bemutatjuk, hogy miként hasz-20 náljuk a készüléket vetítésre. A 10. ábra a 7. ábrának megfelelő metszete egy más kiviteli alaknak, a II. ábra pedig a hozzátartozó, B—B vonal szerinti metszet. A 25 12. és 13. ábra egy további módosítás képe, ill. C—C vonal szerinti metszete. A találmány szerinti filmet úgy állítjuk elő, hogy különféle kinematográf felvételeket egyesítünk, amelyek ugyanazon 80 tárgyra vagy különböző tárgyakra vonatkoznak és esetleg az egyes képeken vagy képsorozatokon ábrázolt tárgyakat magyarázó címek által vannak egymástól elválasztva. Ezt a filmet tehát olyan képek 85 is alkothatják, amelyek között semmi határozott összefüggés nincsen, épúgy, mint ahogy bizonyos összefüggéssel bíró képekből állítható össze, így pl. a képek egy kinematográfiai téma vagy jelenet kiemelkedő pontjait ábrázolhatják, s ennélfogva 40 annak mintegy kivonatát jeleníthetik meg. A képek egyesítését vagy közvetlenül a kissé egymás fölé helyezett szélek összeragasztása által, vagy pedig közvetve öszszefoglaló elemek segélyével, amelyekhez 45 a képszélek valamely módon rögzíttetnek. Ámbár a szóbanforgó összetett film előállításához leginkább a kinematográfiai filmek nagy számban rendelkezésre álló hulladékait hasznosíthatjuk, amennyiben 50 az egy cselekményt vagy összefüggő témát jellemző különböző jeleneteket egyesítjük, természetesen úgy is értékesíthetjük a szokásos filmeket, hogy különválasztjuk az egyes képeket és újból egyesítjük azo- 55 kat olyképen, hogy többféle összetett filmet kapjunk. Amint az 1—5. ábrákon látható, az (1) összetett film különféle a, b, e, d, kinematográfiai kép egyesítéséből áll, 60 amennyiben a képeket pl. két celluloidból vagy más alkalmas anyagból készült oldalsó (2) szalagra ragasztjuk (1) ábra), vagy pedig a képeket egymásután, széleiket kevéssé egymásra fektetve közvet- 65 lenül egymáshoz ragasztjuk (2. ábra). De az 1. ábrabeli egyesítési mód mellett is kissé átlapolva helyezhetjük el a képeket, hogy a filmek az illesztési vonal mentén való esetleges betörését elkerüljük. A 3. ábra szerint úgy egyesítjük a képeket, hogy azok (4) perforáción keresztül (3) szálakat húzunk be, amelyek esetleg hozzá is ragaszthatók a képekhez. Egyesíthetjük továbbá a szomszédos perforációkba 75 felfűzött fémkapcsok segélyével is, vagy tetszőleges más módon. A film, amely tetszőleges számú, esetleg egymástól a képek