88602. lajstromszámú szabadalom • Ujítás lószerszámokon

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKglgffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88602. SZÁM. — XX/d. OSZTÁLY. Újítás lószerszámokon. Györe Sándor gazdász Sárszentlőrinc. A bejelentés napja 1923. évi december hó 31 ike A találmány tárgya lószerszámokra vo­natkozik és célja, liogy a lószerszámok­nak és elsősorban az igáskocsi-lószerszá­moknak előállítási költségét lényegesen 5 csökkentse, a lószerszámoknak tartóssá­gát növel.ie, a jókarbantartási költsége­ket csökkentse és végül lehetővé tegye, hogy az esetleg előforduló kisebb javítá­sokat mindenki maga, kevés időveszte-10 séggel, szakképzettség nélkül, könnyen elvégezhesse. Az eddigi lószerszámok fő­képpen azért voltak költségesek, mivel azok túlnyomó részben varrással készül­tek. Ugyanez okból voltak költségesek a 15 javítások is, amelyekhez feltétlenül szak­képzett egyén kellett. A találmány sze­rint az egyes lószerszámrészeket csaknem teljesen varrásmentesen állítjuk elő, ami által egyfelől az előállítási idő igen meg-20 rövidül és az előállítási költség kisebb lesz, másfelől pedig a lószerszámrészeket bárki maga szétszedheti és ismét össze­állíthatja, azokat gondosan beolajoz­hatja, miáltal azoknak tartóssága lénye-25 gesen fokozódik, végül a hibás, elkopott vagy elszakadt részeket bárki önmaga könnyen kicserélheti. Megszünteti to­vábbá a találmány az eddigi lószerszá­moknak azon hátrányát, hogy a kápa 30 nem simult tökéletesen a ló testéhez, ami által annak hátát gyakran feltörte. A ta­lálmány szerint a kápa csuklósan össze­erősített részekből áll. ami által a ló tes­tének alakjához tökéletesen hozzásimul. 35 Gyakran előfordul továbbá, hogy az el­esett ló mindaddig nem tud lábra állni, amíg ki nem fogtuk, mivel ebben a meg­feszült istráng akadályozza. Viszont éppen a megfeszült istráng folytán a 40 lovat kifogni a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet. A találmány szerint az istrán­got a sziigyelővel összekötő csatt, bár­mily mértékben megfeszült istráng mel­lett is, könnyen oldható és ilykép el­maradhat az istrángnak eddig szokásos 45 kettévágása. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti lószer­számmal felszerelt lovat oldalnézetben mutatja, a 50 2. ábra a kápát mutatja távlatilag, a 3. ábra az egyik káparészen át eszkö­zölt függélyes hosszmetszet, a 4. ábra a találmány szerinti csattot ön­magában, az 55 5. ábra ugyanezt szíjjal kapcsolatban mutatja, a 6. ábra a nyaklónak és vállszíjnak old­ható összeerősítési módját mutatja, a 7. ábra a szügyelőt mutatja távlatilag, 60 8—10. ábrák metszetek a 7. ábra A—B, illetőleg C—D, illetőleg E—F vonalai szerint, a 11. ábra 7. ábrához tartozó részletet mutat távlatilag, a 65 12. ábra az istrángcsattot mutatja táv­latilag. a hozzákapcsolódó istráng és sziigyelőrészekkel, a 13. ábra végül a kantárt mutatja táv­latilag. 70 Eddig a kápát bőrbe varrták be és var­rással erősítették hozzá a (3) haslószíjat és a (6) izzasztópárnát. A kápa vasváza továbbá egyetlen merev darabot alkotott. A találmány szerint, mindenekelőtt, a 75 kapának a ló jobb- és baloldalán elhelyez­kedő (2) résszel különálló darabokat al­kotnak melyek a ló gerincét áthidaló (8) kengyel két (4) végéhez csuklósan van­nak hozzáerősítve, ami által a káparészek 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom