88483. lajstromszámú szabadalom • Izzókathóda kisütőcsövek számára és eljáráa különösen ezen izzókathódák előállítására

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88483. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Izzókathóda kisütőcsövek számára és eljárás különösen ezen izzókathódák előállítására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1924. évi május hó 1-je. Hollandiai elsőbbsége 1923. évi május hó 18-ika. A találmány vonatkozik elektromos kisiitőesövek, mint gáztöltéses vagy gáztöltés nélküli egyenirányítók, a dróttalan távirászat, távbeszélés vagy hasonló cé-5 lókra szolgáló, három vagy több elektródás és gáztöltéses vagy gáztöltés nélküli felfogó- vagy küldőlámpák, röntgencsövek, bezárt ívkisütéssel bíró ívlámpák stb. számára való izzökathódákra. 10 A találmány célja izókathódák számára oly anyag kiválasztása, mely lehetővé te-I szi .az elektronemisszióniak kevesebb energiával való nyerését, mint az ilyen elektródák számára a gyakorlatban eddig 15 legtöbbnyire használt anyag, nevezetesen wolfram segítségével. A jelzett célra már javasolták thóriumot tartalmazó elektródák alkalmazását. A találmány értelmében az izzókathóda 20 felületén titánnitridet, cirkónnitridet vagy hafniumnitridet vagy ezen vegyületek közül kettőnek vagy többnek keverékét tartalmazza. Ezen vegyületek elekronemissziója na-25 gyobb, mint a wolframé, ami már észrevehető akkor is, ha ezen vegyületek az elektróda felületének csak egy részét képezik. Ezen tulajdonság leginkább azon esetben lép előtérbe, ha az elektródák fe-80 liilete teljesen vagy nagyrészt az előbb említett vegyületekből áll. Az elektronemisszió számára csak az lényeges, hogy az előbb említett vegyületek az elektróda felületén foglalnak he-85 lyet; nem szükséges az, hogy az egész elektróda álljon ezen vegyületekből, sőt ellenkezőleg, a gyakorlatban gyakran előnyösebb lesz, ha az előbb említett vegyületek közül egyet vagy többet más alkalmas anyagból álló testre viszünk fel. 40 A találmány értelmében ilyen test gyanánt valamely nehezen megömleszthető, az elektromosságot jól vezető anyagot, célszerűen egy nehezen megömleszthető lemet, mint platinát, molybdaent vagy 45 fémötvözetet alkalmazunk. Némely esetben célszerű lehet mag gyanánt azon fémeknek vagy fémötvözeteknek az alkalmazása, melyek tágulási együtthatója a felvitt vegyület tágulási 50 együtthatójának felel meg, pl. platinrhodium zirkonnitrid esetében. A szóbanforgó anyag olvadási pontjának elsősorban a nitridek elektronemiszsziója számára kedvező hőmérséklet fe- 55 lett kell feküdnie, mely zirkonnitrid esetében közel 1000° C, ezenkívül azonban a találmány szerinti izzókathóda bizonyos előállítási eljárásai számára a mag gyanánt szolgáló anyag magas olvadási 60 pontja szükséges lehet. Különösen kedvező eredményeket érünk el a gyakorlatban oly izzókathódával, mely zirkónnitridréteggel bevont, nehezen megömleszthető fémből vagy magból 65 áll. A találmány vonatkozik egy különösen a találmány szerinti izzókathódák előállítására alkalmas eljárásra, mely azonban általában alkalmazható titán-, zir- 70 kón- vagy hafniumnitridrétegek valamely testre való felvitelére. A találmány szerinti eljárásnál oly atmoszférában, mely redukáló anyagot, nitrogént és egy vagy több disszociálható 75 titán-, zirkón- vagy hafnium vegyületet