88453. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék
Megjelent 1930. évi október hó 15-én. • • MAGYAi: KIRÁLYI SZAKAD ALMI BIRrtSAS SZABADALMI LETRAS 88453. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY Jelzőkészülék. Iván Ede magánzó Budapest. A bejelentés napja 1922. évi január hó 12-ike. A találmányt oly jelzőkészülék képezi, mely különösen változó jeleknek egy központból való leadására alkalmas. A készülék pl. igen előnyösen alkalmazható 5 közúti vagy egyéb vasutakon állomásjelző gyanánt. Ismeretes, hogy állomásjelzőkkel már sokat kísérleteztek, anélkül azonban, hogy a feladat megoldása sikerült volna, lünnek oka főképen abban ke-10 resendő, hogy az eddig ismertté vált állomásjelzők egyike sem volt úgy szerkeszthető, hogy a jeleket a jármű vagy a vonat vezetője központilag adhatta volna le, aki pedig erre a leghivatottabb, mert ő 15 látja legjobban, hogy a jármű vagy a vonat melyik állomáshoz közeledik. A találmány értelmében a jelzőkészülék vezérlőszerkezete a jármű vagy a vonat vezetőjének helyénél van elrendezve, úgy 20 hogy azt a jármű vagy a vonat vezetője szolgálhatja ki. A jelzőkészülék pneumatikusan, optikailag vagy más módon működtethető. A mellékelt rajzon a találmányt képező 25 jelzőkészüléknek két foganatosítási alakját tüntettük fel és pedig állomás jelző alakjában. Az 1. ábra pneumatikus jelzőkészülék vázlata, a 30 2. ábra a jeleket tartó testnek távlati képe, a 3. ábra pedig optikai jelzőkészüléknek távlati képe. A készüléknek az 1. és 2. ábrák feltün-35 tetett foganatosítási alakjánál feltételeztük, hogy a készülék elektromos üzemű vasutakon mint állomásjelző talál alkalmazást. Az (1) kontrollerbe a sűrített közeg áramlását, vagy a vákuumot vezérlő 40 elemek be lehetnek építve. Az állomásneveket a készüléknek ábrázolt foganatosítási alakjánál a (6) táblák tartalmazzák, melyek végeikkel a pl. gumiból készült (5) dugattyúkba vannak erősítve. Az (5, 6) testek az (1) kontroller mellett alkal- 45 mázott (2) asztalon kellő sorrendben vannak elhelyezve. A jeladás helyéhez menő (3) vezetékben az (1) kontroller közelében a légmentesen elzárható (4) ajtó által elzárt nyílás van kiképezve. Ha a kocsi az 50 állomáshoz közeledik, akkor a kocsivezető a (4) ajtót nyitja és az (5, 6) testet a (3) vezetékbe helyezi, az ajtó zárása után pedig megfelelő vezérlőelemek működtetése által a (3) vezetékben túlnyomást vagy 55 vákuumot hoz létre, mely az (5, 6) testet a jeladás helyére szállítja, ahol az egy ablakon át látható. A készüléknek ábrázolt foganatosítási alakjánál a (3) vezeték ismét az (1) kontrollerhez tér vissza és 60 az (5, 6) testet a jeladás helyén a (7) retesz akasztja meg, mely rendszerint a rajzon feltüntetett, az (5, 6) test mozgását megakasztható helyzetben áll. A kocsinak az állomásról való elindulása után a (7) 65 reteszt úgy toljuk el, hogy az ct (3) cső keresztmetszetét szabaddá teszi, mire a túlnyomás vagy a vákuum az (5, 6) testet az (1) kontrolleren vagy a kontroller mellett alkalmazott gyüjtőtartályba szállítja. A (7) retesz oldása akár mechanikai, pneumatikus vagy elektromos úton a kocsivezető munkahelyéről, akár más módon is, pl. a kalauz által az indulásjel adásánál stb. történhet. Az 1. és 2. ábrán csak a készülék elrendezésének általános sémáját tüntettük fel, a szerkezeti részletek, így különösen a jeleket tartó testek kiképzése is a mindenkori alkalmazási céltól függnek. Így pl. 80 70 75