88453. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. • • MAGYAi: KIRÁLYI SZAKAD ALMI BIRrtSAS SZABADALMI LETRAS 88453. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY Jelzőkészülék. Iván Ede magánzó Budapest. A bejelentés napja 1922. évi január hó 12-ike. A találmányt oly jelzőkészülék képezi, mely különösen változó jeleknek egy köz­pontból való leadására alkalmas. A ké­szülék pl. igen előnyösen alkalmazható 5 közúti vagy egyéb vasutakon állomás­jelző gyanánt. Ismeretes, hogy állomás­jelzőkkel már sokat kísérleteztek, anélkül azonban, hogy a feladat megoldása sike­rült volna, lünnek oka főképen abban ke-10 resendő, hogy az eddig ismertté vált állo­másjelzők egyike sem volt úgy szerkeszt­hető, hogy a jeleket a jármű vagy a vo­nat vezetője központilag adhatta volna le, aki pedig erre a leghivatottabb, mert ő 15 látja legjobban, hogy a jármű vagy a vonat melyik állomáshoz közeledik. A találmány értelmében a jelzőkészülék vezérlőszerkezete a jármű vagy a vonat vezetőjének helyénél van elrendezve, úgy 20 hogy azt a jármű vagy a vonat vezetője szolgálhatja ki. A jelzőkészülék pneuma­tikusan, optikailag vagy más módon mű­ködtethető. A mellékelt rajzon a találmányt képező 25 jelzőkészüléknek két foganatosítási alak­ját tüntettük fel és pedig állomás jelző alakjában. Az 1. ábra pneumatikus jelzőkészülék váz­lata, a 30 2. ábra a jeleket tartó testnek távlati képe, a 3. ábra pedig optikai jelzőkészüléknek távlati képe. A készüléknek az 1. és 2. ábrák feltün-35 tetett foganatosítási alakjánál feltételez­tük, hogy a készülék elektromos üzemű vasutakon mint állomásjelző talál alkal­mazást. Az (1) kontrollerbe a sűrített kö­zeg áramlását, vagy a vákuumot vezérlő 40 elemek be lehetnek építve. Az állomás­neveket a készüléknek ábrázolt foganato­sítási alakjánál a (6) táblák tartalmazzák, melyek végeikkel a pl. gumiból készült (5) dugattyúkba vannak erősítve. Az (5, 6) testek az (1) kontroller mellett alkal- 45 mázott (2) asztalon kellő sorrendben van­nak elhelyezve. A jeladás helyéhez menő (3) vezetékben az (1) kontroller közelében a légmentesen elzárható (4) ajtó által el­zárt nyílás van kiképezve. Ha a kocsi az 50 állomáshoz közeledik, akkor a kocsivezető a (4) ajtót nyitja és az (5, 6) testet a (3) vezetékbe helyezi, az ajtó zárása után pe­dig megfelelő vezérlőelemek működtetése által a (3) vezetékben túlnyomást vagy 55 vákuumot hoz létre, mely az (5, 6) testet a jeladás helyére szállítja, ahol az egy ablakon át látható. A készüléknek ábrá­zolt foganatosítási alakjánál a (3) vezeték ismét az (1) kontrollerhez tér vissza és 60 az (5, 6) testet a jeladás helyén a (7) re­tesz akasztja meg, mely rendszerint a raj­zon feltüntetett, az (5, 6) test mozgását megakasztható helyzetben áll. A kocsinak az állomásról való elindulása után a (7) 65 reteszt úgy toljuk el, hogy az ct (3) cső keresztmetszetét szabaddá teszi, mire a túlnyomás vagy a vákuum az (5, 6) tes­tet az (1) kontrolleren vagy a kontroller mellett alkalmazott gyüjtőtartályba szál­lítja. A (7) retesz oldása akár mechanikai, pneumatikus vagy elektromos úton a kocsivezető munkahelyéről, akár más mó­don is, pl. a kalauz által az indulásjel adá­sánál stb. történhet. Az 1. és 2. ábrán csak a készülék elren­dezésének általános sémáját tüntettük fel, a szerkezeti részletek, így különösen a jeleket tartó testek kiképzése is a minden­kori alkalmazási céltól függnek. Így pl. 80 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom