88396. lajstromszámú szabadalom • Csavarvonalalakú wolframizzótest elektromos izzólámpákhoz és eljáráa ezen izzótest előállítására

Megjelent 1930 . évi októb er hó 15-én. _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88396. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Csavarvonalalakú wolframizzótest elektromos izzólámpákhoz és eljárás ezen izzótest előállítására. Patent-Trenhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1924. évi október hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi iebruár hó 14-ike. Az izzólámpaiparnak különböző okok­ból érdeke különösen tömött alakú vilá­gítótestek előállítása. Ezeknél ugyanis a tartókön való megerősítés egyszerűbb, a fény koncentráltabb és gáztöltésű izzó­lámpáknál a hatásfok kedvezőbb. Ezért mindazon esetekben, amikor a világító­test megrövidítése fontos, így pl. gázzal töltött lámpáknál a világítódrótot csa­varvonalakban szokás feltekercselni, ahol is a csavar magját oly nagyra választ­juk, amekkora magátmérő a drót alakjá­nak állandóságára való tekintettel még megengedhető. Különösen fontos ez a megrövidítés, vagyis a kinyújtott vilá­gítódrót tulajdonképeni hoszának a csa­vartest látható hosszához (burkolótest­liossz) való viszonya vékony drótokból álló világítótesteknél, ahol a környező gáznak átadott melegmennyiség arány­lag nagy értékeket vesz fel. Azt találtuk, hogy alakjukat különösen jól olyan wolframizzótestek őrzik meg, 'melyek meggörbítetlen hosszú kristályokból áll­nak. A magátmérő azonban az ilyen vilá­gítótesteknél is csak korlátolt mértékben növelhető. Ez különösen vékony drótból készült csavarvonalalakú izzótestekre vo­natkozólag helytálló, melyeknél a drót­átmérő körülbelül 0.025 mm-nél is ki­sebb; ezeknél a magátmérő jó sikerrel csak körülbelül a drótátmérő ötszörösére volt fokozható, mert a mag további vasta­gításánál a csavarvonalalakú világító­testek stabilitásukat elvesztik és kigörbü­lésre hajlanak. A találmány szerinti világítótestnél ezen hátrányok elkerültetnek. Azt talál­tuk ugyanis, hogy a fellépő zavarok oka 40 abban rejlik, hogy a meggörbítetlen hosszú kristályok kialakulása az ismert hőkezelésnél nem megy végbe kellő biz­tonsággal, ha a csavarvonalalakú vilá­gítótest magjának átmérőjét túlságosan 45 nagyra választjuk. A találmány értelmében sokkal na­gyobb magátmérőt érhetünk el, anélkül, hogy a meggörbítetlen hosszú kristályok kiképzésére való képesség szenvedne, ha 50 a világítótest alakításánál arról gondos­kodunk, hogy a világítódrótban rövid kö­zökben deformált helyek legyenek, me­lyek pl. ütő- vagy nyomóhatás útján állíthatók elő. A deformált helyek cél- 55 szerűen erőse bb görbületű helyekből áll­nak, melyek kisebb görbületű helyekkel váltakoznak. A deformált helyek, illetve az erősebb görbületű helyek a készre for­mált csavarvonalalakú világítótest hő- 60 kezelésénél csirázási helyekként működ­nek és ezáltal kedvezően befolyásolják a kristályok átalakulását, mely a deformá­latlan vagy kevésbbé deformált, illetve kisebb görbületű szomszédos helyekre 65 tovaterjed. A csirázási helyeknek eléggé csekély közökben való elrendezésével el­érjük, hogy a hosszú kristályok kiképző­dése teljes biztonsággal az egész világító­testre kiterjedjen. Emellett a hézag nél- 70 kül egymáshoz illeszkedő kristályok rendszerint nagyobbszámú csirázási helyre, illetve több csavarmenetre terjed­nek ki, ami maratással és mikroszkopikus szemlélettel kimutatható. ( 75 A találmány szerinti világítótestek elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom