88396. lajstromszámú szabadalom • Csavarvonalalakú wolframizzótest elektromos izzólámpákhoz és eljáráa ezen izzótest előállítására
Megjelent 1930 . évi októb er hó 15-én. _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88396. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Csavarvonalalakú wolframizzótest elektromos izzólámpákhoz és eljárás ezen izzótest előállítására. Patent-Trenhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1924. évi október hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi iebruár hó 14-ike. Az izzólámpaiparnak különböző okokból érdeke különösen tömött alakú világítótestek előállítása. Ezeknél ugyanis a tartókön való megerősítés egyszerűbb, a fény koncentráltabb és gáztöltésű izzólámpáknál a hatásfok kedvezőbb. Ezért mindazon esetekben, amikor a világítótest megrövidítése fontos, így pl. gázzal töltött lámpáknál a világítódrótot csavarvonalakban szokás feltekercselni, ahol is a csavar magját oly nagyra választjuk, amekkora magátmérő a drót alakjának állandóságára való tekintettel még megengedhető. Különösen fontos ez a megrövidítés, vagyis a kinyújtott világítódrót tulajdonképeni hoszának a csavartest látható hosszához (burkolótestliossz) való viszonya vékony drótokból álló világítótesteknél, ahol a környező gáznak átadott melegmennyiség aránylag nagy értékeket vesz fel. Azt találtuk, hogy alakjukat különösen jól olyan wolframizzótestek őrzik meg, 'melyek meggörbítetlen hosszú kristályokból állnak. A magátmérő azonban az ilyen világítótesteknél is csak korlátolt mértékben növelhető. Ez különösen vékony drótból készült csavarvonalalakú izzótestekre vonatkozólag helytálló, melyeknél a drótátmérő körülbelül 0.025 mm-nél is kisebb; ezeknél a magátmérő jó sikerrel csak körülbelül a drótátmérő ötszörösére volt fokozható, mert a mag további vastagításánál a csavarvonalalakú világítótestek stabilitásukat elvesztik és kigörbülésre hajlanak. A találmány szerinti világítótestnél ezen hátrányok elkerültetnek. Azt találtuk ugyanis, hogy a fellépő zavarok oka 40 abban rejlik, hogy a meggörbítetlen hosszú kristályok kialakulása az ismert hőkezelésnél nem megy végbe kellő biztonsággal, ha a csavarvonalalakú világítótest magjának átmérőjét túlságosan 45 nagyra választjuk. A találmány értelmében sokkal nagyobb magátmérőt érhetünk el, anélkül, hogy a meggörbítetlen hosszú kristályok kiképzésére való képesség szenvedne, ha 50 a világítótest alakításánál arról gondoskodunk, hogy a világítódrótban rövid közökben deformált helyek legyenek, melyek pl. ütő- vagy nyomóhatás útján állíthatók elő. A deformált helyek cél- 55 szerűen erőse bb görbületű helyekből állnak, melyek kisebb görbületű helyekkel váltakoznak. A deformált helyek, illetve az erősebb görbületű helyek a készre formált csavarvonalalakú világítótest hő- 60 kezelésénél csirázási helyekként működnek és ezáltal kedvezően befolyásolják a kristályok átalakulását, mely a deformálatlan vagy kevésbbé deformált, illetve kisebb görbületű szomszédos helyekre 65 tovaterjed. A csirázási helyeknek eléggé csekély közökben való elrendezésével elérjük, hogy a hosszú kristályok kiképződése teljes biztonsággal az egész világítótestre kiterjedjen. Emellett a hézag nél- 70 kül egymáshoz illeszkedő kristályok rendszerint nagyobbszámú csirázási helyre, illetve több csavarmenetre terjednek ki, ami maratással és mikroszkopikus szemlélettel kimutatható. ( 75 A találmány szerinti világítótestek elő-