88395. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasuti kocsikapcsoló

Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIRÁLYI jffiHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88395. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Önműködő vasúti kocsikapcsoló. Tamásy Albert asztalosmester Zilali. A bejelentés napja 1923. évi május hó 14-ike. Jelen találmány tárgyát képező önmű­ködő vasúti kocsikapcsoló lehetővé teszi vasúti kocsiknak egymáshoz való ki- és bekapcsolását, anélkül, hogy a munkás a sínek közé lépne, miáltal sok balesetnek eleje vétetik. A találmány lényegét a mellékelt rajzok tüntetik fel, ahol az 1. ábra a készülék hosszmetszete, a 2. ábra felülnézete, a 3. és 4. ábra metszetek az 1. ábra A—B és C—D vonala szerint. A kapcsoló áll egy villaalakú (1) fej­részből, egy tölcsérszerű (2) fejrészből és a (3) kapcsolórúdból. A két előbbi a vasúti kocsi alvázán van elrendezve. Az utóbbinak egyik vége az (1) villás­fejhez csuklósan, míg a másik végé­vel a szomszédos kocsin lévő (2) tölcsérfej­részhez oldhatóan kapcsolódik. A (3) kap­csol órúd a csukló mögött egy lapos (5) nyúlványban végződik, mellyel az (1) fej­rész alsó falára támaszkodik és ezáltal a rudat bekapcsolhatóság céljából vízszintes helyzetben tartja. A (4) csuklófurat hosz­szúkásan van kiképezve, a kapcsolórúd a csuklócsapon ennek következtében előre húzható, amidőn az (5) nyúlvány alátá­masztási lehetősége megszűnvén, kapcso­lásán kívül állapotban a kapcsolórúd az 1. ábrán pántvonalozással jelölt helyzetbe billenthető. A (2) fejrész hosszirányban egy célsze­rűen négyszögű furattal bír, mely elül (6) tölcsérré bővül és az ugyanolyan kereszt­metszetű, de hegyes kapcsolórúd végének könnyebb bevezetésére, illetve befogadá­sára szolgál. A (2) fejrész felül egy ke­resztirányú közel a középvonalig érő, mély (7) kivágással bír, melyben rúgó hatás alatt álló (8) ék van elrendezve, melynek a behatolás irányával szemben lévő (9) sarka le van kerekítve. Hasonló (15) ki­vágással és lekerekítéssel van ellátva a (3) kapcsolórúd vége is, ennek következtében 45 a behatolás folyamán a kapcsolórúd vége az éket önműködően emeli, mely az alkal­mas pillanatban a (15) kivágásba vissza­pattan és a szükséges kapcsolatot létre­hozza. 50 A (8) ék (14) fogantyúval és két végétől lefelé irányuló (10) karokkal van ellátva, melyek a (2) tölcsérfejrészt villaszerűleg fogják át és itt (11) lécek között párhuza­mos vezetést nyernek. A (10) karok (12) 55 alsóvége között egy (13) laposrúgó lát­ható, mely a (2)fejrészhez is megerősítve az ék működését biztosítja. Bekapcsolás előtt a (3) kapcsolórúd víz­szintes helyzetbe hozandó, melynek meg- 60 történte után a kapcsolandó vasúti kocsi­kat egymás ellenébe indítjuk, melyeknek egymáshoz való kapcsolódása már önmű­ködően megy végbe. A kapcsolórúdnak vízszintes helyzetből 65 vagy vízszintes helyzetbe való billentése és ezen helyzetben való rögzítése egy a sí­neken kívül érő a kocsi oldaláról kezelhető megfelelő mechanizmussal történik. Ha­sonló módon eszközölhető kikapcsolás al- 70 kalmával a (8) kapcsolóék megemelése is, de személyvonatoknál az ék megemelését (14) fogantyú útján, a kocsiból egy mun­kás is végezheti. Szabadalmi igények: 75 1. Önműködő vasúti kocsikapcsoló, jelle­mezve az egyik kocsi alvázához erősí­tett tölcsérszerűleg kezdődő hossz­furattal bíró (2) fejrész és a másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom