88392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és folyóka fémfürdő lecsapolására
Megjelent 19 30. évi október hó 15-én . _ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88392. SZÁM. — XII/d. OSZTÁLY. Eljárás és folyóka fémfürdő lecsapolására. Schivetz Ferenc vaskohó- és bányamérnök Pestszentlőrinci A bejelentés napja 1924. évi julius hó 17-ike. Jelen találmány tárgya eljárás és folyóka acél- vagy más egyéb fémömlesztő kemencék fémfürdőjének lecsapolására. A találmánynak az a főcélja, hogy egyazon kemence teljes beolvasztott fürdőjéből a szokásos nyílt folyókák útján, egyidejűleg és minden tekintetben azonos feltételek mellett két vagy több, mennyiségileg egymástól független viszonylagos nagyságra pontosan szabályozható adagot csapolhassunk, amiket metallurgiailag, ill. chemiailag is, iizemileg is külön-külön kezelhetünk. A találmány tárgyát képező eljárás alapjában véve abban áll, hogy a kemencéből a folyókába kiömlött fémfolyónak főágát megtöretlen egyenes irányban vezetjük át az elágazóhelyeken, itt pedig a mindenkori főág fémáramának egy részét egy-egy oldalirányban tereljük át a mellékágba. Ha már most mindegyik ág lefolyó fémét külön-külön gyűjtjük, akkor módunkban áll, hogy pl. egy 25 tonnás Martinkemencéből csak 18—20 tonnás acéladagot csapoljunk az ingotöntő üstbe s mire ez az üst megtelik, ugyanakkorra, ugyanúgy 7—5 tonnányi töltést juttassunk egy kisebb üstbe, acélöntvények készítéséhez. Az ebbéli megosztásnak az az előnye van, hogy nagyobb kemencék mellett nem kell, pl. acélöntődéi célokra, kisebb kemencéket is építenünk, sem pedig üzemben tartanunk a kisebb adagok céljára, úgy hogy ez utóbbiak önköltsége lényegesen olcsóbbá válik, hiszen a nagy kemencék üzeme tudvalevőleg sokkal olcsóbb, mint a kicsinyeké. Maga az efféle megosztás, hogy az ugyanazon folyókából érkező fémet egymásután gyűjtsük kisebb-nagyobb üstökbe, éppen acélnál és egyéb becses fémeknél korántsem volna elegendő, nemcsak azért, mert az öntödei darukkal és kocsikkal való manőverezés rendszerint körülményes, a mennyiségi szabályozás pedig bizonytalan volna, hanem azért is, mert az egymás- 45 után vett adagok közül az elsőkre egyáltalán nem jutna védő salakréteg. Ez a hiányosság azután metallurgiai szempontból lerontja az egyes adagok minőségi értékét. A mondott célból megpróbálták már, 50 hogy magán a kemencén egymás fölött két csapolónyílást alkalmazzanak, vagy hogy közvetve a nagyobb üstből folyassák le tovább a kisebb adagokat. Mindkét esetben nehézkes és körülményes a kezelés 55-és ellenőrzés, de ezenkívül az első esetben a felső nyílás gyorsan elsalakosodik és tönkremegy, a második esetben pedig a fémfürdő lehűl és ismét nélkülözi a salakréteget. 60 Más célra, még pedig azért, hogy nagy kemencetöltésnél kis daruval operálhassunk, javasolták már azt is, hogy fordított Y-alakú folyókával két féladagra oszszuk a töltést. Az ilyen folyókának az a 65 hátránya van, hogy aránylag, különösen pedig a megosztás ismétlésekor, nagy alapterületet foglal el, amivel nemcsak az áttekintés és kezelés nehezül meg, hanem a lehűlési veszteségek is felnövekszenek. 70 Ezenkívül a fémáram az osztóhelyen erős ütközést szenved és szétfreccsen, továbbá mindig szükségképen valamennyi folyókaágat üzemben kell tartanunk, egyiket sem kapcsolhatjuk ki. Az elágazóhelyek meg- 75. közel íthetetlenek, pontos mennyiségszabályozás nem lehetséges, sőt túlömlések ellen sincsen semmi védelem sem. Ezekkel szemben a jelen találmány szerint az egyetlen csapolónyílásból kiömlő 80
