88375. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hanghullámok küldésére és felvételére
Megjelent 1930. évi október hó 15-én. _ MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 88375. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Berendezés hanghullámok küldésére és felvételére. Sig-nal Gesellschaft m. b. H. Kiel. t. A bejelentés napja 1921. évi március hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1919. évi julius hó 31-ike. Hanghullámok küldésére és felvételére szolgáló oly berendezéseknél, melyeknél a hangenergia továbbítása a sugárzószerv és a tulajdonképpeni küldő- vagy felvevőszerv között valamely igen kicsiny, összenyomható közegekkel kitöltött tér közvetítésével történik, kielégítő hangátvitel elérésére ezen kapcsolási térnek bizonyos körülmények közt oly kicsinynek kell lennie, hogy ekkor a szűk térben mozgatott levegő súrlódási csillapítása a hangzó energiának igen nagy részét felemészti. A találmány, mely ezen hátrány megszüntetésére szolgál, abban áll, hogy a kicsiny (néhány köbcentiméternyi) teret a sugárzószerv (membrán) rezgésszámára hangoljuk. Az összehangolással elérjük, hogy a membrán és a kapcsolási tér között önként szorosabb kapcsolás létesül, úgy hogy egyenlő vagy még lényegesen nagyobb kapcsolási fok esetén is a kapcsolási tér nagyobbra szabható és ezzel a súrlódási csillapítás kisebb lesz. A kapcsolási tér nagyságának azonban még mindig nagyon csekélynek kell lennie, hogy a sugárzószerv és a levegőtér között egyáltalán létrejöjjön tekintetbe jöhető akusztikai kapcsolás. Ez a kapcsolási térnek különleges alakjában mutatkozik, amennyiben az a sugárzószervvel párhuzamosan nagy kiterjedésű ugyan, de csak kis magasságú, azaz igen lapos. A kapcsolási tér lapos alakja célszerű, de azért más téralakok is alkalmazhatók. Ügy a sugárzószerv, mint a gáztér összehangolása kettős hullám létesülését tételezi fel a hangzókészülékben és gondoskodni kell arról, hogy bizonyos hang küldésénél vagy felvevésénél (pl. jelforgalom esetén) a saját rezgésszámok egyike 40 ezzel a hanggal (a jelhanggal) megegyezzék. Ha két különböző hangot akarunk küldeni vagy felvenni, akkor a rezgőtesteket úgy hangolhatjuk és kapcsolásukat úgy szabhatjuk meg, hogy a kiadódó 45 két kapcsolási rezgésszám a szóbanforgó hangokkal megegyezzék. Bizonyos körülmények között valamely meghatározott hang vagy hangosoport felvétele esetén előnyösen a két testnek, tehát a sugárzó 50 szervnek (membránn ak) és a gáztérnek hangolását kapcsolásuk figyelembevételével magukban véve hozzuik összhangba az alkalmazott rezgésszámmal. Ilyenkor a kapcsolási rezgésszámok egyike felett; 55 másika ez alatt van. Az összcsillapítást és a kapcsolási fokot ekkor célszerűen úgy választjuk, hogy a hangzókészülék rezonancia-görbéjében (2. ábra), mely oly koordináta-rendszerbjen van feltüntetve, 60 hol az abscissára a rezgésszámok, az ordinátára pedig a hangerősségek vannak felvive, az (s)-el jelölt nyereg a jel rezgésszámába (n) essék és hangerősség szempontjából ne legyen lényegesen a rezo- 65 nancia-görbe két csúcspontja alatt. Ilyen módon a hangzókésBülék rezgésszáma teljesen meghatározott jellegű lesz. Ügy van ilyenkor berendezve a hangzókészülék, hogy a fentemlített rezgésszámú hangokat 70 veszi fel és küldi ki előnyösen, tehát oly mindenkor kimutatható és egyszersmindenkorra megszabott üzemi rezgésszáma van vagy meghatározott számú rezgésszámai vannak, amelyek a készülék integráló 75 jellegzetességét alkotják. Eltekintve attól, hogy a kapcsolási gáz térnek (a rezonátornak) a membránhoz