88354. lajstromszámú szabadalom • Szabadon forgó kerekek
Megjelent !{):->() . évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88354. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Szabadon forgó kerekek. Dimitri Sensaud de Lavaud mérnök Páris. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi november hó 2-ika. A találmány tárgya szabadom forgó kerék, melynél a kapcsolást létrehozó belső és külső korrespondáló felületiek hengeralakúak és semmiféle bevágásokkal, 5 ferde irányú vagy excentrikus síkfelületekkel nincsenek ellátva. A találmány tárgya szerinti szabadon forgó kerék belső és külső felülete közé oly testek, illetve prizmák vamniak elhe-10 lyezve, melyek egyrészt két egymással párhuzamos síkkal, másrészt hengerfelü-1 etekkel vannak határolva, mely utóbbiak középpontja a középtengelybe® képest el vannak tolva (2. ábra). Ezien testeik hen-15 ger- vagy gömbalakú görgőkiből vagy ezeknek kombinációjából állanak. Mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány tárgyált képező szabadon forgó kerék egy foganatosít ási 20 alak egy részének nézete, a 2. ábra a kapcsolóelemet tünteti feli nagyobb léptékben, a 3. és 4. ábra egy más kivitelű alak nézete. 25 A találmány tárgyát képező saabaxlon forgó kerék külső (a) részén és belső (b) részén hengeres központos (c, d) kényszerpályával van ellátva. Ezek — a létező berendezésekkel szemben — kapcsolás 1»-30 tesítésére ferde irányú vagy excentrikus lapokkal vagy bevágásokkal »r agy bütykökkel nincsenek ellátva. A kapcsolórészek (1. ábra) oly egyenes prizmákból állanak, melyeknek metszete 35 a 2. ábrán van feltüntetve. Ezen prizma két egymással párhuzamos (e, f) egyenes és két (g, h) körív által van határolva. A prizmák metszetét alkotó (g, h) körívek az 1. ábrán feltüntetett középponthoz képest szimmetrikusok, de nem közponito- 40 sak. Az egyes körívek görbületi középpontjai (j) és (k) pontokban fekszik. A prizmák a hengeres keresztmetszettel bíró (1) görgőkkel váigy golyókkal együtt kombinál tatnak úgy, hogy midőn a gör- 45 gők a prizmák (e, f) síkliapjaival érintkeznek, a prizmák az, 1. ábrán feltüntetett középpontjuk körül bizonyos szög alatt elfordulhatnak. Látható, hogy (1. ábra) a hiajtóltengely go forgási iránya szerint a prizmákkal kétoldalt érintkező (1) görgők vagy golyók hatása biztosítja egyrészről az említett prizmák oly módon való elfordulását hogy excentrikus (g, h) Müleitek a küliső 55 (a) és belső (b) koszorú kényszerpályájával érintkezzenek. Az elforgatás oly irányú, hogy a prizmák legnagyobb sugarukkal érintkeznek a kényszerpályával, ami a külső (a) és belső (b) koszorúk 60 kényszerpályáinak egymás közti kapcsolásét eredményezi. Másrészt pedig, midőn az említett prizmák elforgatása oly irányú, ho'gy (g, h) excentrikus felületeik legkisebb sugarukkal érintkeznek az (a, 65 b) kényszerpályával, akkor a kerék szabadon forgása lehetővé válik. Utóbbi esetben a (g, h) felületeknek az (a, b) koszorú csúszó felület gyanánt szolgál. Ezen berendezés egyszerűsíthető azál- 70 tal, hogy a hengeres görgőket vagy golyókat oly prizmákkal helyettesítjük, amelyek a Ivajtótongely forgási irányárnak megfen lelően szög alatt elfordulhatnak:. Ecélbóla prizma sík (e, f) felületei (e' f') hengeres 75 í'e<lületok(kel vannak helyettesítve, melyékneik ugyanaz a szerepük van, mint az (1) görgők hengeres vagy golyóalakú felületeinek (3. ábra). Ezen esetben a
