88320. lajstromszámú szabadalom • Filmcsiptető

Megjelent 19.'iO évi október hó 15 én. :: AGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI RfRÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 88320. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Filmcsíptető. Correx Kinotechnikai Társaság- ifj. Uher Ödön és Társai Budapest. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 21-ike. Jelen találmány tárgyát egy új szerel­vény képezi a filmek egyes helyeinek, első­sorban pedig azon helyeknek jelzésérc, ahol a hajtott filmek üzemében valami 5 változásnak kell bekövetkeznie. A talál­mány tárgyát képező filmcsiptető mindjárt maga be is vezeti, ill. el is végzi a minden­kori jelzőhelyre tartozó mechanikai be­avatkozást. 10 A rajzok a találmány tárgyának kivi­teli példáit vázlatosan tünteti fel. 1. ábra egy filmcsiptető hosszmetszete. 2. ábra ugyanennek alaprajza. 3 és 4. ábra egy-egy más filmcsiptető 15 oldalnézete. 5. és 6. ábra sorban az előbbi két ábrá­hoz tartozó alaprajz. 7. ábra egy további filmcsiptető alap­rajza, alulról nézve. 20 A találmány szerint valamennyi iilm­csiptetőnek közös jellemzője az, hogy a csíptető visszájukkal egymásfelé fordított és egymással kapcsolatos kampópárból áll, amik átellenes filmperforátiókba illenek és 25 üzemállásukban rugalmasan hozzáfeszülnek a befogott filmperforátiók külső szegélyé­hez. Az ilyen csíptető feszesre tűzi a film­szalagot és egyrészt rugalmas megfesziilésé­vel, másrészt pedig azon a réven, hogy a 30 kampók a perforátiókat szélességükben többé-kevésbbé kitöltik, a csíptető üzem­állásában biztosítva van. Az ilyen csiptetőt nyomtalanul levehetjük a filmről és tetszés szerinti más helyre átrakhatjuk. 85 A rajzokban mindenütt (1) a kampó, (2) a kampókat összekapcsoló sín, (3) a film­szalag, (4) ennek perforátiói és (5) a sín­nek a filmszélességen túlérő része. Az 1., 2. ábra szerint az (1) kampók önálló mozgású alkatrészek gyanánt van- 40 nak kiképezve és a (2) sín (6) support­szerű vezetékében járnak. A kampókat (7) húzórúgók kötik a sínhez. A csiptetőt a kampóknál fogva kezel­jük. A csíptető bármely filmgépben a pá­lyájába belenyúló tapintóval, karral, vagy más egyéb ütközővel működik együtt, s akár arra szolgál, hogy egyszerűen meg­állítsa a filmgépet, mikor az illető üLköző­höz ér, akár pedig hogy menet közben vé- 50 gezzen valamely kapcsolást, pl. hogy váltsa egy filmmásológép fényfokozatát. A 3—ü. ábra szerint az (1) kampók fixen vannak ráerősítve a (2) sínre. Ilyen­kor a sín rugalmas s a csíptető feltevése és 55 levétele úgy történik, hogy közben a sínt a filmmel egyetemben kissé behajlítjuk. Lát­ható az ^brákból, hogy a méretek arány­lag oly kicsinyek, hogy a csíptető a film­hajló dobokon zavartalanul áthaladhat. 60 Míg az 1—(5. ábrabeli csiptetőknél a (2) sín egyenes, addig a 7. ábrabelinél tört vo­nalban köti össze a kampókat. Az előbbiek egyszerűbbek, az utóbbinak pedig az az előnye van, hogy a kezeléshez elegendő, 65 ha csupán a (8) karok a (9) spirálisokig rugalmasak, továbbá, hogy a tört vonal úgy irányítható, hogy az mindenkor a film­képecskéket egymástól elválasztó vonalra jusson, s így nem hagy maga után zavaró 70 másolónyomot. Valamennyi megrajzolt példánál a csíp­tető üzemállásban túlér a befogott film teljes szélességén. így a kezelés könnyebb, másrészt pedig a csíptető feltűnőbbé vá- 75 lik és az ütközőhely a filmszélességen kívül­eső részen is lehet. Amint különösen a 2. és 7. ábrából lát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom