88293. lajstromszámú szabadalom • Repülőgépek hordozó szerkezete

Megjelent 1930

. évi október hó

374

-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRflSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88293. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Repülőgépek hordozó szerkezete. Pateras Pescara Raul mérnök Barcelona. A bejelentés napja 1922. évi április hó 26-ika. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi április hó 27-ike. A tisztán mechanikus repülés problémájának az aeroplánokkal sikerült első megoldása a vízszintes mozgás szempontjából ideális ugyan, de gyakorlati kilejleszté-5 sének egy alapvető akadálya van, t. i. a nagysebességű felszállás és leszállás, melyek a repülési balesetek túlnyomó részét okozzák. A helikopterrel megkísérelt másik megoldásnak előnyei, hogy a fel- ós 10 leszállás vízszintes sebesség nélkül történhetik és hogy a gép a térben mozdulatlanul is maradhat. Ezen gépek vizsgálata azonban kimutatta, hogy nagy vízszintes sebességek elérésére alkalmatlan, mert 15 ilyenkor a fenntartó csavarok szárnyai egyrészt rendkívül igénybe vannak véve, másrészt igen nagy ellenállást fejtenek ki. A tökéletes repülőgép átmenetet kell hogy képezzen a helikopter és az aeroplán 20 között, vagyis olyan repülőkészülék legyen, melynek működtetésére egyetlen hordozórendszer szolgál, mely felszálláskor, emelkedéskor, lebegéskor, (motorral, vagy anélkül végzett) leereszkedéskor és 25 a leszálláskor lebegtető csavar szerepét játssza, a vízszintes haladáskor ellenben az aeroplánokéhoz hasonló hordozó felületté alakuljon át s ily módon a következő műveleteket tegye lehetővé: 80 1. Függélyesen, vagy ferdén felszállni; 2. a térben egy helyben lebegni; 3. magas mechanikus hatásfok kai sebe sen előrehaladni; 4. a motorok közreműködésével, vagy 35 anélkül függélyesen vagy ferdén leeresa kedni; 5. lökósmentesen leszállni. A jelen találmány tárgya oly hordozó rendszer, mely a fent felsorolt műveletek végrehajtására alkalmas és lényegileg a 40 következő szervek kombinációja: 1. Két egymás fölött elrendezett hordozó vagy lebegtfcő felület, melyek mindegyike folytonossági megszakítás nélkül két végén ellentétes irányokban elcsavar- 45 ható és melyeknek normális keresztmetszete egy symmetrikus profilú aeroplánszárnynak felel meg; 2. ezen felületek elreteszelő és oldószerve melyek lehetővé teszik, hogy a pilóta a fe- 50 lületeket a kívánt helyzetben rögzítse, elcsavarja, vagy forgásba hozza; 3. egy differenciális áttétel, mely a két felületet ellentétes irányú forgásuk közben kapcsolja s melynek bolygói a hordozó 55 szerkezettel felszerele gép keretében ágyazott geometriai axisokkal bírnak; 4. egy kapcsoló, mely a motornak a differenciállal való oldható kapcsolására szolgál; 60 5. egy berendezés, melynek révén a hoidozó felületek hajlásszögét bármikor módosítani lehet; 6. egy, vagy több szerv a hordozó rendszerrel ellátott készülék stabilitásának 65 bármilyen működés köbben való biztosítására. A csatolt rajzokon egy foganatosítási példa van feltüntetve. 1. ábra és a hozzá csatlakozó (la) ábra 70 a rendszer hordozó felületeinek forgási axisán át vezetett függélyes metszet, mely a két kiegészítő ábrán úgy van vezetve, hogy az egyik felület merőleges az ábra síkjára, a másik (alsó) pedig hosszmet 75 szetben látható. 2, ábra az 1. ábra A—A szerinti vízszintes metszete, mely az elreteszelő és oldó szerkezetet teszi érthetővé;