88276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések gőzkazánok táplálására és tisztántartására

Megjelent 1930 . évi október hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88276. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Eljárás és berendezések gőzkazánok táplálására és tisztántartására. Ostertag- Julius gyáros Stuttgart. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 29-ike. A kazántáplálóvíz lágyítására eddig használatos tisztító berendezések több­nyire tartályok egész sorozatából állnak, amelyek közé szűrő van beiktatva és me-6 lyekhez majdnem mindig egy tiszta vizet tartalmazó tartálynak is kell csatlakoznia. A víznek feltárása e berendezésekkel bonyolult elj íirssss válik. Ha a szűrő köz­vetlenül a tisztító tartályban van elren-10 dezve, akkor azt tisztítása céljából időn­kint ki kell vennünk, s habár az ilyen tisztító azt a feladatot, hogy a felszálló szénsav felkavarta iszaprészeket és egyéb szilárd részeket visszatartsa, jól teljesíti, 15 a szénsavnak kiszabadulását a víz felszí­nén meglehetősen gátolja és ekként a ké­miai reakciónak hatását hátráltatja. A találmány szerint a kazánvíz feltá­rása szűrő alkalmazása nélkül egyetlen 20 tartályban kifogástalanul és a leggazda­ságosabb módon végezhető, anélkül, hogy a kazánra hátrányok származnának. Ezen­kívül külön tartály felállítása a tiszta víz számára feleslegessé válik. 25 A találmány értelmében ebbe az egyet­len tartályba folytonosan vezetjük be a tisztítandó vizet, a szódaoldatot vagy effé­lét, valamint bizonyos mennyiségű, a ka­zánból lecsapolt iszapos vizet. A tiszta vi-80 zet elvezető torkolat elé a találmány ér­telmében elterelő lemezek vannak akként iktatva, hogy az iszapos víz nem juthat közvetlenül e torkolathoz, hanem az iszaptartalmú víz egyenesen le- vagy fel-35 felé áramlik és a víz áramlási irányát megváltoztatva jut a tiszta vizet elvezető nyíláshoz. Vannak kazánüzemek, amelyek nagy sótartalmú tápvíz használatára vannak utalva. Az ilyen víz azért alkalmatlan 40 gőzkazánok táplálására, mert a vízzel folytonosan a kazánba jutó könnyen ol­dódó sók a kazánban felgyülemlenek és zavarokat idéznek elő. A szódával létesí­tett kémiai reakcióban is keletkeznek 45 könnyen oldódó sók, amelyek az elgőzöl­gés folytán mindinkább szaporodnak. A sók lerakódnak a gépekben és készülékek­ben és kéregképződés folytán gyors el­használódásra vezetnek. E zavarokat ed- 50 dig akként igyekeztek kikerülni, hogy a gőzkazánokat rövid időközökben kiürí­tették és friss vízzel töltötték meg, vagy pedig a felgyülemlett sótartalmú kazán­víznek csak egy részét eresztették ki és 55 pótolták friss vízzel. Mindkét esetben sok tisztított és erősen felhevített víz ment veszendőbe. A találmány szerint ezeket a vesztesé­geket is megszüntethetjük akként, hogy a 60 kieresztett kazánvízben foglalt meleget visszanyerjük, ezenfelül pedig a kiveze­tett víznek egy részét is újból értékesít­hetjük kondenzátum alakjában. A mellékelt rajz 65 1. ábrája a találmánynak megfelelő víz­tisztítónak egy kiviteli alakját tünteti fel vázlatosan a kazánból elvont víz me­legének valamint kondenzátum alakjában egyrészének visszanyerésére alkalmas be- 70 rendezéssel kapcsolatban. A 2. ábrán a tisztítónak második kiviteli alakja látható. Az 1. ábra szerint a nyers víz (2) veze­téken (1) tartályba ömlik. Beömlését úszó 75 vezérelte (3) szelep szabályozza. A szük­séges vegyszerek (4) edényből (5) csapon keresztül folynak az (1) tartályba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom