88203. lajstromszámú szabadalom • Melső égéssel működő mótor és annak üzemeljárása

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. vi MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88303. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Belső égéssel működő mótor és annak üzemeljárása. Doxford Róbert Pile és Keller Kari Ottó mérnökök Paliion-Yard. A bejelentés napja 1920. évi március hó 5-ike. Angolországi elsőbbsége 1918. évi március hó 18-ika. A jelen találmány belső elégéssel mű­ködő motorokra vonatkozik. Az ilyen motorok két elv szerint, m. p. vagy az állandó térfogat elve (másként az 5 exploziós ciklus), vagy az állandó nyo­más (másként a Diesel ciklus) elve sze­rint szerkesztettek. Az előbbi esetben az elégés rendszerint pillanatnyi s ha az üzemanyag egyszer 10 meggyulladt, az égési folyamat többé nem szabályozható, míg a második eset­ben az elégés módja részben függ azon sebességtől, amellyel az üzemanyag az égési periódusban a hengerbe szoríttatik, 15 de függ részben azon hőmérséktől is, amely az égési periódus kezdetén és an­nak tartamára az égési térben uralkodik. A jelen találmány oly belső elégéssel működő gépekre vonatkozik, melyeknek 20 hengerébe az olaj a kompressio-löket utolsó szakasza alatt, vagy közvetlenül ezután fecsekendeztetik a hengerbe; a ta­lálmány elsősorban abban áll, hogy a később ismertetendő okokból a gépnek 25 teljes terhelésű vagy ezt megközelítő já­rása közben állandóan legalább 430°-nyi hőmérséket tartunk fenn a hűtött du­gattyú vagy a hengerfej (vagy mind­kettő) egymásfelé forduló homlokfelüle-30 tén, az égési térben végbemenő és az ezen felületeket hevítő égési folyamat. A Diesel-ciklusban a gyújtás biztos esz­közlése céljából eddig magas, kb. 35 atm.-nyi kompressiók voltak szükségesek. 85 Szükséges volt e kompressió azért, hogy a levegő a komprimáláskor annyira he­vüljön fel, hogy az olajat biztosan meg­gyújtsa. Ezen magas kompressiónyomás­nak azonban az a hátránya, hogy az ősz­szes működő részeket sokkal erősebbre 40 kell méretezni, mint a robbanó motorok­nál. Ezen hátrányt a találmány lényege­sen csökkenti a 430°-nál nem alacsonyabb hőfokú izzó felületek alkalmazása által (mely felületek célszerűen az égési tért 45 határoló felület tetemes, vagy túlnyomó részét teszik), melyek a kompressio köz­ben tetemes meleget adván át a levegő­nek, azt ilymódon ugyanoly hőfokra he­vítik, mint a Diesel-ciklusban, noha a 50 kompressionyomás alacsonyabb s például 22 atm.-ra csökkenthető. Minthogy továbbá a dugattyúk és hen­gerfejek oly kiképezésűek, hogy átlaghő­mérsékíik lényegesen magasabb, mint az 55. eddigi gépekben, ezen részek hűtése ke­vesebb meleget von el az elégő olajadag­tól, mint eddig, úgy, hogy a termálig ha­tásfok javíttatik. A találmány szerinti módon nehezen gyulladó és nehezen égő 60' olajokat, mint pl. kátrányolajat is lehet használni a gépben minden koromkép­ződés nélkül, hacsak a dugattyú vagy a hengerfej hőmérséke nem alacsonyabb 4300-nál. 65 Belső elégéssel működő gépek égési te­rében már eddig is használtak ugyau izzó felületeket, de nem volt eddig isme­retes olyan módszer, melynek révén lég­porlasztás nélkül befecskendezett nehéz 70' olajokat tökéletesen lehetett volna elé­getni, úgyhogy az olajnak levegővel együttes befecsekendezése nem szükséges, noha alkalmazható. A jelen találmány értelmében a vízhű- 75. tésű dugattyút vagy hengerfejet úgy ké­pezzük ki és úgy használjuk, hogy a hen­ger égési terében végbemenő égés hatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom