88177. lajstromszámú szabadalom • Segédhengeres kétütemű robbanómótor
Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 88177. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Segédhengeres kétütemű robbanómótor. Simsik János műszerész Budapest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 14-ike. Az eddig ismert kétütemű motoroknak a hátránya az, hogy a henger megtöltése soha nem lehet teljes, miután annak a robbanó keverék által történő kiöblítése 5 nem tökéletes; ennek oka részben az, hogy a karterben gyengén komprimált keverék vagy levegő nem képes elég energikusan öblíteni, másrészt az, hogy a henger alsó részén levő nyíláson beáramolva, 10 az öblítésnél a dugattyúfej még oly elmés alakja mellett is, légörvény képződik, amely az égéstermékeket összekeveri a robbanó keverékkel s így egy részük benn marad a hengerben s hígítja a friss gázt. 15 A fent említett hátrány mindaddig ki nem küszöbölhető, míg vissza nem térünk a négyütemes motorokra, amikor viszont ugyanazon teljesítmény elérésénél kétszerakkora súlyú mótor adódik, mint a 90 kétütemeseknél. Kívánatos tehát oda törekedni, hogy mindkettő előnyét lehetőleg mindkettő hátrányai nélkül egyesítsük, vagyis a henger teljes töltését érhessük el lehető 56 kis súly mellett. A henger teljes töltését egy külön henger alkalmazásával érhetjük el, mely a szívóütemet és a komprimáló ütem egy részét átveszi és a frissgázt a munkahen-10 ger fejénél és már magassabb nyomással önti át abba, amikor is a felülről történő magasabb nyomású beömlés hatásosabban öblíti ki az égéstermékeket, másrészt a csupán gyengébb kompressiónyomásra 15 méretezett s nem hűtött henger jóval könnyebb, mint egy munkahenger s viszont a munkahenger túltölthető lévén, ezáltal teljesítménye fokoztatik, ami ismét súlymegtakarítást jelent. További K) súlymegtakarítás érhető el azáltal, hogy a segédhenger a munkahenger felső folytatásaképpen készül, mert annak alsó fala közös a munkahengerrel. Tüzelőanlyag megtakarítást is jelent ezen szerkezet, miután gazdaságosabb ki- 45 használását engedi meg annak azáltal, hogy a motort a változtatható töltés, melyet az erőszükséglet szerint lehet beállítani, elasztikusabbá teszi. Ha még gondoskodunk arról, hogy a 50 munkahengerbe addig, amíg ott a robbanási nyomás uralkodik, friss gáz át ne ömölhessék, s viszont arról, hogy a segédhenger dugattyújának mozgatása megfelelő elősietéssel és változtathatóan történ- 55 jék, akkor önmagától adódik ki találmányom tárgya: a következőkben leírt segédhengeres kétütemű robbanómótor szerkezete. Az álló elrendezésű kétütemes robbanó 60 mótorhenger (c) felett ennek folytatásában nagyobb furatú és a munkahengernél nagyobb térfogatú tápláló segédhenger (d) nyer elhelyezést, úgy, hogy a munkahenger fedele egyúttal a segédhenger alja 65 is. A munkadugattyút (a) a robbanás lefelé hajtja, ugyanakkor a segéddugattyú (b) 180-on túl némi elősietéssel felfelé mozog és az előzőleg már a segédhenger felső részébe az annak fedelén (e) levő 70 szívószelepen (f) beszívott gáz a segéddugattyú testén levő átbocsájtó szelepen (g) a segédhenger alsó részébe szoríttatván át, ott már komprimáltatik némileg, úgy hogy mikor a munkahengerben az 75 explózió végén az égéstermékek a kibocsátó nyíláson (x) eltávoztak és a túlnyomás megszűnt, kinyílik a két henger közös fedelén levő bebocsátó szelep (h) és a nyomás alatt levő frissgáz a hengerbe 80
