88060. lajstromszámú szabadalom • Hajítólövedék léghuzagokkal légi járművekhez
Meg-jelent l$)SO . évi november li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIKŐSiö SZABADALMI LEÍRÁS 88060. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Hajítólövedék léghuzagokkal légi jármüvekhez. Krügrer Johannes mérnök Berlin-Vilmersdorf. Pótszabadalom a 85739. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1917. évi junius hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi junius hó 17-ike. A 85739. számú törzsszabadalomban leírt léghuzagos hajítólövedéknél, amelynél a lövedékhez meredek menetű csavar alakjában kiképezett vezetőrész csatlako-5 zik, ez utóbbinak a kívánt hatás elérésére megfelelő hosszúnak kell lennie. A lövedék méreteinek megfelelően azonban ez a vezetőrósz adott esetben olyan hosszú lesz, hogy a lövedékek elhelyezése szűkre sza-10 bott térben, nevezetesen repülőgépeken, nehézségekbe ütközik. A találmány szerint ennek elkerülésére a vezetőrészt részben mozgathatóan rendezzük el olykép, hogy mozgatható darabja a szilárdan álló 15 darabba betolható és ebben a helyzetben rögzíttetik. Ilykép előáll olyan lövedék, amelynél megvannak a stabilitás, találóbiztonság és forgásbehozatal összes előfeltételei, de egyben az elraktározáshoz szük-20 séges tér is a legszűkebbre van korlátozva. A rajz 1. ábráján ily lövedék nézete látható, amelynél a huzagok hosszabbító darabja 25 ki van húzva. A 2. ábra a lövedéket ledobásra készen betolt meghosszabbító darabbal tünteti fel kapcsolatban egy példaképpen választott felfüggesztő szerkezettel. A 80 3. ábra a lövedék hátsónézete a léghuzagokkal és a •í. ábra az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszet. A léghuzagok meghosszabbító darabja 85 (lil) huzagtestből áll, amely az (a) lövedéktest belsejéig ér és egy abban elrendezett (e) bordatesten végződik. A meghosszabbítódarab bordái emellett az (a) lövedéktest üregesen kiképezett (b) bordáiba illeszkednek. A (c) bordatest köze- 40 pín egy (d) felfüggesztőrúd van megerősítve, amelynél fogva az egész lövedék felfüggeszthető, amikor azt a ledobáshoz előkészítjük. A meghosszabbító huzagokkal egy (b2) hüvely függ össze, amely la- 45 zán körülveszi a (d) rudat. A (bl) bordák egyikén egyikén egy megvastagítás van, amelynek nyílásába a meghosszabbító darabnak egy (e) zárópecke illik. Egy másik bordán egy rugalmas (f) retesz van el- 50 rendezve, amely a (bl) meghosszabbítótesten csúszik és becsappan, mihelyt a meghosszabbító darab egészen ki van húzva. Ezáltal az utóbbi megtartatik kihúzott helyzetében. Ennél a helyzetnél 55 (d) felfüggesztőrúd is a (b2) hüvely belsejében van, mint az 1. ábrán látható. A lövedéket a 2. ábra szerinti összetolt állapotában a huzagokból kinyúló hüvelynél fogva alkalmas (g) szorítószerkezettel el- 60 látott (h) lemezen függesztjük fel, A (d) rúd ekkor kissé kiáll a hüvelyből és külön is rögzíttetik. A (h) lemez célszerűen golyókon forgathatóan támaszkodik az ejtőszerkezet alvázára. Ha már most elbo- 65 csátjuk a (d) felfüggesztőrudat, akkor mindenekelőtt a (c) borda test révén ezen rúddal összefüggő lövedéktest esik le a mereven hozzáerősített léghuzagokkal. Emellett a (bl) meghosszabbítódarab ki- 70 liuzatik az (a) lövedéktest huzagbordáiból, míg csak a zárószerkezet által kihúzott helyzetében nem rögzíttetik; ekkor a löveg merev huzagrésze teljesen lecsúszott a (bl) meghosszabbító darabról. Ebben a 75 pillanatban tehát a leeső lövedék egész súlya érvényesül, minek folytán a (b2) hüvely szorítószerkezetéből kiszakíttatik
