88056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg húzására

Meg-jelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIIlllSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88056. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás üveg húzására. The Liblbey Owens Sheet Glass Co. Toledo. A bejelentés napja 1922. évi április hó 11-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1921. évi április hó 20-ika. Ha táblaüveget húzunk ömlesztett üvegmasszából, valamely okból igen apró egyenetlenségek vagy kiemelkedések képződnek annak felületén, melyek igen kelle-5 metlenek. Ha sikerülne ezen egyenetlenségek kiküszöbölése, úgy oly táblaüveget húzhatnánk, mely az átlátszóság egyenletessége tekintetében a nyújtott üveghez hasonló, sőt azzal egyenlő volna. Azt ta-10 láltuk már most, hogy ezen egyenetlenségeket a táblaszélesség különböző helyein uralkodó felületi feszültségben való változások okozzák és annak a következményei, hogy az üvegben az úgynevezett 15 meniszkusz alapján csekély hőállapotbeli különbségek uralkodnak. Hogy a meleget a tábla egész szélességén közelítőleg kiegyenlítsük és így némely vagy minden egyenetlenséget elkerüljünk, az üveget a 20 meniszkusz alapvonala mentén felhevítjük és ezáltal a felületi feszültséget az összes helyeken kiegyenlítjük. A melegnek a felületen való alkalmazása némely esetben szükségessé teheti, hogy a hőmér-25 sékletet a táblába húzódó üvegmassza közepén kissé csökkentsük, mikor is a meniszkusz közepe alá hűtősínt rendezünk el. A felületi hevítőnek és a maghűtőnek alkalmazása a felületi feszültség minden 30 oldalról való kiegyenlítése végett azt eredményezi, hogy a tábla hőmérséklete egész tömegében közel ugyanaz lesz és a belső feszültségek nagyrészét kikapcsoljuk. Továbbá, minthogy a masszának 35 majdnem egyenletes hőmérséklete van, a lehűtésnél simább és tökéletesebb táblát kapunk. A rajz az eljárás foganatosítására alkalmas készüléket tüntet fel. Az 1. ábra metszet a húzókádon, a 2. ábra 40 1—1 vonala mentén, mimellett a tábla egyrésze el van törve, hogy a hevítő látható legyen. A 2. ábra az 1. ábra közepén vett függélyes metszet. A 45 3. ábra pedig ugyanezen metszetben egy szerkezeti változtatást tüntet fel. A feltüntetett foganatosítási alaknál a találmány a szokásos Colburn-típusú készülékkel kapcsolatban van bemutatva. 50 A sekély (1) húzókádat vagy tartányt alkalmas forrásból állandóan tápláljuk ömlesztett üveggel. A táblaüveget alkalmas (fel nem tüntetett) húzóeszközök segélyével a kádban levő üvegmasszából 55 kihúzzuk. (5) jelöli az úgynevezett meniszkuszt azon a helyen, ahol a táblát a maszszából kihúzzuk. A tábla mindkét oldalán és a meniszkusz alapján, ahol a felületi feszültség a legnagyobb, meleget alkal- 60 mázunk. Ez, mint az 1. és 2. ábrákon látható, a (6) elektromos hevítő útján történhetik, melyet a (7) szigetelőtok vesz körül, amely a meleg hatásosabb kibocsátása céljából a meniszkusz alapja felé irányuló 65 nyílással van ellátva. Elektromos hevítő helyett valamely más fűtőeszközt is alkalmazhatunk, pl. a hasított (9) gázlángzócsövet (3. ábra), mely esetben a lángokat célszerűen lefelé, a tábla pályája felé irá- 70 nyitjuk, hogy ilyen módon a meleget, amennyire csak lehet, a meniszkusz alapjára lokalizáljuk. Ezen hevítőket a tábla felületétől távolíthatjuk vagy ahhoz közelíthetjük, hogy a hőmérsékletet szabályoz- 75 zuk. Mindez azért történik, hogy az üveg felületét kissé meglágyítsuk és így hőmérsékletét a meniszkusz alapján ural-