88055. lajstromszámú szabadalom • Készülék táblaüveg csiszolására ill. fényezésére

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BTRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88055. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Készülék táblaüveg csiszolására ill. fényezésére. Pilkiiigton Brothers Ltd. St.-Helens. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 26-ika. Angolországi elsőbbsége 1919. évi julius hó 31-i!<e. A jelen találmány táblaüveg csiszolá­sára, illetve fényezésére szolgáló készü­lékre vonatkozik ós a kezelésnek, a hajtó­erőnek, valamint a csiszolóanyagnak az j eddigieknél előnyösebb kihasználását cé­lozza. A csiszoló- és fényezőgépek eddigi alak­jainál többek között négyszögletes asztal volt alkalmazva, amelyen az üveget rögzí-0 tették, továbbá ide-oda járó dörzsszánok voltak elrendezve, amelyek, mialatt azo­kat csiszolószerrel táplálták, állandóan az üveghez szorultak és ezt csiszolták, simí­tották és fényezték. Emellett vagy a 5 dörzsszánok sorozatának vagy az asztal­nak az említett ide-oda tolásra merőleges mozgást kölcsönöztek, úgy hogy az üveg egész felülete egyenletesen munkáltatott meg. 0 Később felismerték azt, hogy nagyobb erőkifejtések és sebességek volnának al­kalmazhatók, ha az idetolás helyett forgó­mozgást alkalmaznának. Ehhez képest az üveget ezidőszerint a legtöbb esetben 5 akként csiszolják, simítják és fényezik, hogy a nyers üvegtáblákat nagy kör­alakú asztal felületére erősítik fel, mely asztal két vagy több táresaalakú, ú. n. dörzsgyűrűs futóelem alatt forog, mialatt 0 a csiszolószert az üvegfelülethez hozzá­vezetik. A kerek asztalnak táblaüveggel való lefödése maga után vonja azt, hogy a kerek asztalnak a kereskedelemben szo­kásos táblaformátumok mellett fenn­;5 maradó mezőszeleteit a szabványos nagy­ságnál kisebb, értéktelen üvegdarabokkal kell kitölteni, amelyek arra az egyedüli célra szolgálnak, hogy a dörzsgyűrűs futó­elemekkel való megmunkáláshoz egyenle-0 tes felületet nyújtsanak. A csiszolást rendszerint durva homok­kal kezdik és ha a csiszolás ezen stádiuma be van fejezve, a munkát meg kell szakí­tani és a homokot el kell távolítani, hogy azután azt finom homokkal helyettesítsék, 45 úgy hogy a csiszoló munkát minden alka­lommal finomabb homokfajtával kell ismét felvenni, illetve megismételni. A csiszolás utolsó fokozatait, amelyeket némely eset­ben simításnak neveznek, hasonló módon 50 és ugyanazzal a készülékkel foganatosít­ják, csupán azzal a különbséggel, hogy homok helyett különböző fajtájú csiszoló­port (smirgelt) használnak. Ha az asztalt elektromotorral hajtják, úgy ennek (for- 55 gássebességét és teljesítményét) célszerűen a csiszolószer minden szemcsézési fokának megfelelően változtatjuk, úgy hogy a csi­szolás és simítás minden esetben a leg­kevesebb idő reáfordításával történik. Ha 60 az üveg egyik oldalát megcsiszolták, úgy az asztalt a csiszolókészüléktől eltávolít­ják ós fényezőkészülékhez viszik. A fé­nyezés befejeztével az asztalt ismét eltá­volítják; az üvegtáblát megfordítják és az 65 asztalon ismét rögzítik, mire az asztalt ismét a csiszolókészülékhez viszik és a csiszolómunkát újból megkezdik. A találmány célja már most azon eljá­rás előnyeit, amelynél négyszögletes alakú 70 asztalt alkalmaznak, a forgómozgás elő­nyeivel a készülék új alakja szerint egye­síteni. A csiszolás egész munkáját ama foko­zatos előrehaladással együtt, mely az üveg 75 egyik oldalának finomabb csiszolására és fényezésére terjed ki, folytatólagosan foganatosítjuk és ez az egész munka nem igényli az üzemnek említett, a csiszoló­szer kicserélésével járó megszakítását, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom