88011. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtorony

31 eljelent 193Q. évi december h6 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI RIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 88011. SZÁM. — Ve/2. OSZTÁLY. Hűtőtorony. Worthington szivattyúgép r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1922. évi május hó 3-ika. A vasból készült hűtőtornyok körszelvényüknél foigva csekély alapterületet igényelnek; teljes belviláguk forgó öntözőművel egyenletesen esőzitethető; a szél-5 lel szemben nyomásfelvételük csekély, elletnállóképességük azonban nagy. Tekintélyes magasságuk erős természetes huzatot ad ós messzire viszi fel a párákat. A toronynak horganyzott vaslemezből 10 készült belső csörgedeztetőállványa egyes karmantyúkból van összeállítva és csekély légellenállás mellett rendkívül nagy, egyenletes elosztású hűtőfelületet ad. A vastorony egészben jelentős tartós-15 ságn is egyetlen hátránya csupán az, hogy drága. A fáiból készült hűtőtornyok egyetlen előnye, hogy olcsók, azonban hátrányuk, hogy tér- és anyagszükségletük nagy s 20 anyagukból adódó rendszerinti alakjuknál fogva a szélnyomástól aránytalanul sokat szenvednek. Csörgedeztetőállványuk gerendaszerkczetből, deszkákból és lécekből vian megépítve, kis hűtőfelület 25 mellett is nagy légellenállást idéz elő és forgó öntözésre nem alkalmas. A fa résziek vetődésükkel és elhúzódásukkal károsan bolygatják meg a vízelosztás megkívántató egyenletességét. 80 Jelen találmánynak az a célja, hoigy e kétféle toronyszerkezet előnyeit azok hátrányai nélkül egyesítse s úgy a toronyra, mint az annak közreható tartozékát képező csörgedeztetőállványra nézve egy-85 aránt olyan szerkezetet nynjtson, amely körszelvényűvé akár tisztára fából is jelentékeny anyagmegtakarítással építhető meg s úgyszólván tökéletes 'helykihasználást tesz lehetővé. 40 A találmány abból a toronyszerkezetből indul ki, amelynél önmagában véve ismeretes módon hézag van a torony tartóoszlopai és palástja között és lényegileg abban áll, hogy a mondott két toronyalkatrész között kapcsolatot létesítő 45 kereB'ztkeretek belső szelvénye palástkört, külső szelvénye pedig ezen kör köré írt szabályos sokszöget képez. Evvel a megoldással a palást és a tartószerkezet közötti érintkezőfelület s ennek 50 folytán a körszelvénynek a tartószerkezetre gyakorolt alakító hatása is a lehető legcsekélyebb mérvre szorítkozik, úgy hogy az oszlopok és keretek, sőt a rácsrudak, vagy a magasság iránt felmenő 55 más egyéb oszlopközi merevítések is közönséges, vagyis egyenes és nyers gerendákból építhetők meg s csupán a palástot miagát kell körszelvényűvé idomítanuink. A gyakorlatban előforduló toronyátmé- 60 vők mellett az ebbéli idomítom unka is tulajdonképen a deszkák élmenti kidolgozására vezetődik vissza, ami egyáltalán nem különös művelet, mert a palást tömörítése miatt különben is szokásos a desz- 65 kák élmeintii egymásbahorn yolása. A találmányt egyébként az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről, amelyek a. találmány tárgyának kiviteli példáit tüntetik fel. 70 1. ábra egy teljes torony függélyes metszete s részben nézete. 2. ábra az 1. ábra II—II vonala iránt vett metszet. 3. ábra a csörgedeztető állvány egy 75 részletének nagyobb léptékű izometrikus rajza. Az oldalsó légbejáratokkal áttört (1) alapzatba négy (2) oszlop van beépítve és lehorgonyozva. A (3) toronypalást alja 80