87995. lajstromszámú szabadalom • Kettős szegéllyek ellátott kötött árú, különösen harisnya, valamint eljárás a kettős szegély előállítására

Megjelent 1930 . évi december h ó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÚSAG SZABADALMI LEÍRÁS 87995. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Kettős szegéllyel ellátott kötött áru, különösen harisnya, valamint eljárás a kettős szegély előállítására. Scott Róbert Walter magánzó Boston. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 23-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1915. évi szeptember hó 7-ike. A találmány tárgya színoldalával kifelé fordított, sima áruból álló, kettős szegély­lyel ellátott harisnya vagy más kötöttáru, valamint eljárás ezen kettős szegélynek, 5 különösen körkötőgépeken való előállí­tására. Ismeretesek már színoldalával kifelé for­dított, peremszakasszal kezdődő, kettős szegéllyel ellátott harisnyák. Ezeknél a 10 kettős szegélynek a szövet testével való egyesítése célszerűtlen módon oly hurok­szakasz vagy -sor segélyével történt, mely a kezdő szél egy részét képezte úgy, hogy az egyesítőszakasz szemeinek szakadása 15 leesőszemek keletkezését vonta maga után. Ezt a hátrányt a találmány szerint azzal kerüljük el, hogy az egyesítőszakasz a kezdőszéltől független. Ha az ily egyesítő­szakasz szemei szakadnak, úgy a kettős 20 szegélyben vagy a szövet testében nem keletkeznek leeső szemek. A kettős szegélynek az eddigi eljárás szerinti előállítása több munkafokozatban, oly szegélyezőgépen történt, melynél egyes 25 tűk, pl. minden második tű a többitől füg­getlenül volt visszahúzható vagy sülyeszt­hető; az utóbbiak mindegyikéhez egy-egy szegélyező tű tartozott. Már most szilárd peremet létesítettek oly módon, hogy az 80 említett független, második tűsorozat visz­szahúzása után a szegélyezőtűket előretol­ták ós fonalat helyeztek a tűkre, mire a szegélyezőtűket a tűhenger belseje felé visszahúzták és ezután további fonalat he-85 lyeztek a tűkre, mely fonal hurokjai az előbb említett fonal lebuktatásakor fel­váltva, az utóbbi fölé és alá jutottak. En­nek megtörténtével valamennyi tűn a ket­tős szegélyhez szükséges hosszúságú tömlő­szövetet kötötték. A szegélyrész elkészülte 40 után az első tűsorozatot ismét sülyesztet­ték és a szegélyezőtűket kifelé annyira előretolták, hogy azok a szövetet, melynek színoldala akkor felül volt, oly módon vit­ték a tűk fölé, hogy ezek, megemelésük al- 45 kalmával, a harmadik huroksornak egy további fonalból alkotott szemein áthatol­tak. Már most az első tűsorozatot meg­emelték és a szegélyezőtűket visszahúzták úgy, hogy a szegély az első tűsorozatra 50 akasztódott. Ekkor e tűk a második hurok­szakasz említett fonalát megaragdták, an­nak szemeit megfordították és ezekből, valamint a tűkön fekvő hurkokból a to­vábbi kötés alatt kettős szemeket létesítet- 55 tek. Ily módon az egyesítő hurkok a máso­dik szakasznak, egyúttal az említett szi­lárd perembe belépő fonalából képződtek. Iinnek folytán egy vagy több egyesítőszem vagy hurok szakadása maga után vonta IÍO azt. hogy a szilárd peremnek egy része is kibomlott és a leesőszemek a kettős sze­gélyben továbbszaladtak. Ezzel szemben a találmány szerinti el­járásnál az egyesítőhurlcokat a szilárd pe- 65 rémtől függetlenül egy későbbi szakasz fo­nalából képezzük és pedig oly módon, hogy az egyesítő hurkokhoz szánt szemeket fo­nalhullámok vagy lebegőrészek gyanánt képezzük ós a tűhenger belső oldalán a sze- 70 gélykötés befejeztéig visszatartjuk, majd a tűhenger tűire ráakasztjuk. Ha már most egy vagy több ilyen egyesítőhurok elsza­kad, úgy ez a szilárd peremet nem befolyá­solja és a leesőszemek továbbszaladása 75 nem következik be. A fonal hullámok vagj lebegőrészek kép­zésére és fogvatartására célszerűen horog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom