87987. lajstromszámú szabadalom • Izzókathódos Röntgencső

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8 7 987. SZÁM. — VII/e. OSZTÁLY. Izzókathódás Röntgencső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven. A bejelentés napja 1924. évi január hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 28-ika. A találmány izzókathódás Röntgencsövekre vonatkozik. Az ilyenlajta ismert csövekhez tartoznak a Wehnelt és Trenkle által (lásd a Sitz. Ber. der phys.-med. Soz. 5 Erlangen 1905. évfolyamának 37,312. oldalait), valamint a Coolidge által épített csövek. Míg a Wehnelt- és Trenkle-féle Röntgencsöveknél a vákuum nem volt nagyon 10 nagy, Coolidge előírta, hogy az általa épített Röntgencső lehetőleg erősen evakuálandó, hogy a gáz-ionizáció megakadályoztassék. Ezen célból a Coolidge-féle Röntgencsövekiben a gáznyomás közel 15 0.00005 mm [higanyoszlop és a szélső határ 0.0006 mm, tehát jelentékenyen kisebb, mint azon Röntgencsövekben levő gáznyomás, melyeknél a működési mód a gázionizáción alapul és melyeknél a 20 gáznyomás 0.001 és 0.01 mm higanyoszlop között fekszik. Azon célból, hogy a legutolsó gázmaradékok biztosan lehetőleg eltávolíttassanak, még azt is javasolták, hogy a Röntgencsövekbe alkalmas anya-25 gok (pl. thórium, cirkónium) vezettessenek be, melyek felihevítve a gázmaradékok lekötésére képesek. Mi azt találtuk, hogy a gáz ionizáció hátrányai más módon is, mint a Röntgen-30 cső nagymértékű evakuálása által, kiküszöbölhetők és hogy lehetséges izzókathódás Röntgencsőnek helyes működtetése akkor is, ha benne alkalmasan megválasztott gáztöltés van jelen. 35 A találmány szerinti izzókathódás Röntgencsövek hydrogénből, héliumból vagy ezen gázok keverékéből álló, oly nyomással bíró gáztöltést tartalmaznak, hogy zavaró gázionizáció ne álljon be. A gáznyomást rendszerint 0.0006 mm 40 higanyoszlop felett választjuk meg. Igen jó eredményeket értünk el oly Röntgencsövekkel, melyeknél üzem közben a mező az antikathódánál igen erős volt. Minél erősebib az ilyen Röntgen- 45 csöveknél a mező az .antikathódánál, annál nagyobb azon gáznyomás, melynél a gázionizáció kezd szerepet játszani. A találmány kiterjed tehát oly Röntgencsövekre, melyeknél a szerkezet és a 50 geométriai méretek következtében a mező a foousifelület közelében a nagy feszültség bekapcsolása alkalmával igen erős. Az ionizáció fellépésének oka valószínűleg sekundaer elektrónok fellépése, me- 55 lyek az antikathódánál váltatnak ki. Azáltal, hogy a mezőt a focus közelében erőssé tesszük, ezen szedundaer elektronok valószínűleg az antikathóda felé visszahuzatnak, még mielőtt alkalmuk 60 nyílt volna a gáztöltés molekuláinak ionizáció jár a. Erős mezőnek az antikathódánál való elérése céljából pl. a Röntgencsőnek oly méreteket adhatunk, hogy a kathóda és 65 antikathóda közötti távolság igen kicsiny. A Röntgencső olymódon is szerkeszthető, hogy a nagy feszültség rákapcsolása alkalmával a mező az antikathóda előtt igen erősen koncentráltatik és a kathóda 70 ós -antikathóda közötti feszültségkülönbség gyakorlatilag csakis az antikathóda előtti közvetlen közelségben fekszik. A találmány szerinti Röntgencsövek általában azon feltételt teljesítik, hogy a 75 magas feszültség bekapcsolása alkalmával a hideg kathóda és az antikathóda között a csövön át áram nem megy. Ha ilyen áram mégis fellépne, úgy a cső-