87977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ételzsírok, különösen vaj-zsír és disznózsír előállítására

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKggffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87977. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ételzsírok, különösen vajzsír és disznózsír előállítására. Georg Schicht A. G. és Dr. Grftu Adolf vegyész Anssig. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1920. évi április hó 1-je. Az eddig technikailag előállított őtel­zsírolk, pl. margarin és mesterséges zsír a természetes ételzsíroktól, pl. vajzsírtól ós disznózsírtól kéimiai összetételük szem-5 pántjából eltérnek. Lehet ugyan külön­böző zsiradékanyaigok összekeverése által oly ételzsírokat előállítani, amelyek ugyanazon zsírsavakat tartalmazzák, mint egy bizonyos természetes ételzsír, lehet 10 továbbá megfelelő keverékek segélyével vaigy az egyes zsírsavak ugyanazon memtnyiséigviszonyát vagy a zsírnak ugyanazon konzisztenciáját elérni, mint egy bizonyos természetes ételzsírnál, az 15 ilyen zsírkleverék azomban a természetes zsírtól, melynek utánzása szándékoltatott, még mindig jelentékenyen különbözik, amennyiben nem tartalmazza ugyanazon gliceridek keveriéikét, Ajánlották ugyan 20 (lásd a 102539 számú német szabadalmi leírásit) az alaesönyremdű zsírsavak gliee­ridjeinek, tributirinnek, trikaproninnak stb. a zsírokihoz való hozzáadását, oly cél­ból, hoigy a vajzsírhoz hasonló keverékek 25 állíttasis&inak elő. A természetes vajzsír­ban azonban az alacsony rendű zsír saviak nem az egyszerű (egysavas) gliceridek alakjában vannak jelen, haneim miaga­sabbrenidű zsírsavakkal együtt, többsavas 30 trigliceridek alakjában; az alaosonyrendű zsírsavak triglioeiridjei, melyek éleink ke­serű ízű hígfolyós anyagokat képeznek, szintetikus vajzsír előállítására tehát al­kalmatlanok. 35 Ismeretesek már laboratóriumi mód­szerek többisavas trigliceridek előállítá­sára, ezek egyike, a klórlii drogén segélyé­vel való elestereizós a 107870 számú német szabadalom tárgyát képezi. Ezen módsze­rek azonban túlságosan körülményesek és 40 költségesek ahhoz, hogy azoknak techni­kai alkalmazása, csak meg is kiséreltetett volna. Töibbsavas gliceridek, előállítására szolgáló egyszerű technikai eljárás kidol­gozása. telhát eddig az ételzsíripar meg- *5 oldatlan feladata volt. Azt találtak már most, hogy minden­nemű többsavas gliceridet vagy ilyen gliceridek keverékeit, mimt ahogyan azok a természetes ételzisírokban előfordulnak, 50 az eddig isimert körülimémyes módszerektői teljesen függetlenül egyszerű módon szin­tetikusan állíthatunk elő. Az eljárás ab­ban áll, hoigy neutrális zsírokat glicerin­nel való hevítés útján mono- vagy digli- 55 ceridekké esterezzük át és ezután ezen gliicerideket eigy az eredeti neutrális zsír­ban neim tartalmazott zsírsavval, vagy ilyen zsírsavak keverékével való elestere­ziéis segélyéivel többsavas gliceridekké ala- 60 kítjuk át. Ily móidon valamely egységes egysavais trigliceridből kiindulva egysé­ges tjöbbsavas trigliceridet állíthatunk elő; így pl. triisltearinból monostearinon vagy distearinoin keresztül a steiarodi- 65 butirim vaigy a butiro-distearin állítható elő. Hasonlóképen oly neutrális zsiradékot vagy neutrális zsiradékok keverékét, mely több egysavas trigliceridet tartal­maz (de emellett természetesen kevert 70 triglicerideket is szabad tartalmaznia) a mindenkor kiszámított mennyiségű glice­rinnel való átestereziés útján több mono­gliicerid vagy diglicerid, vagy mono- és diglioeridek keverékévé alakíthatjuk át 75 és az így kapott keverékből zsírsavaikkal való eleisterezés segélyével számos több­savas trdglicenid keverékét állíthatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom