87963. lajstromszámú szabadalom • Sajtolt vasbetonkaró és előállítására szolgáló gépi berendezés

Megjelent 1930. évi december hó 15-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87963. SZÁM. — XVlI/d. OSZTÁLY. Sajtolt vasbetonkaró és előállítására szolgáló gépi berendezés. Süveges József műszaki tisztv. Székesfehérvár. A bejelentés napja 1924. évi május hó 6-ika. A találmány tárgya az eddigelé haszná­latos, aránylag drága, hamar korhadó és ma nehezen beszerezhető szőlő-, rózsa- és egyéb karók helyettesítésére alkalmas , vasbetonkaró és ennek előállítására szol­gáló gépi berendezés. E karóknak az ed­dig használatos karókkal szemben az az előnye, hogy sokkal tartósabbak, minek folytán kiszedésük és időnként újakkal i való kicserélésük mellőzhető, ami nem­csak igen jelentékeny munka- és költség­megtakarítást jelent, hanem a karózott növények gyökérzetének kímélését is je­lenti, emellett a karók abszolút szilárdan állnak, egyenes és egyforma magas soro­kat adnak, további előnyük pedig az, hogy teljesen feleslegessé teszik a karóknak a növények gyökérzetére oly károsan ható karbonizálását, ami ismét nagy költség­megtakarítást jelent, továbbá, hogy felü­letük sima, repedés nélküli voltánál fogva egyrészt nem sértik a hozzájuk kötözött növényt, másrészt pedig nem nyújtanak búvóhelyet kártékony rovaroknak és spó­ráknak, ami fakarónál elkerülhetetlen. A sima karók permetezéskor egyúttal sok­kal jobban dezinficiálhatók, mint a fa­karók. Ezenkívül mellékelőnyük az, hogy feltüntetik a tulajdonos nevét és ezzel az eltulajdonítás ellen némi védelmet nyúj­tanak. A karók legcélszerűbb alakja a három­oldalú hasáb lekerekített élekkel. Ennek (1) keresztmetszetét az 1. ábrában láthatjuk, lehet azonban az alak kör- vagy (2) négyzetkeresztmetszetű is. Az utóbbi a 2. ábrában látható. Az (1) keresztmet­szetű, háromélű vagy a körkeresztmet­szetű karó esetén a karóban (3) három, a négyszögkeresztmetszetű karó esetén pe­dig a négy élszögletben elhelyezett (4) négy vashuzal vonul végig. A karók előállítására szolgáló anyag rendes cement és durvaszemcsés homok. 45 Öntésükre és sajtolásukra az 1. ábrában oldalnézetben, a 3. ábrában elölnézetben feltüntetett (5) sajtó és a benne elhelyezett, (6) kerekeken gördülő (7) öntöttvasminta szolgál. Ezt az 50 öntöttvasmintát keresztmetszetben a 4. ábra, mellső részének felülnézetét az 5. ábra, hátsó részének felülnézeti raj­zát pedig a 6. ábra tünteti fel. Oldalnézeti részlete a 55 7. ábra. A 8. ábra a 4. ábrában feltüntetett öntött­vasmintának nagyobbított, axonometrikus részletrajza. Az öntöttvasminta alsó, le­kerekített éleiben a levegő és a víz kiszo- 60> rítására közönként nyílások vannak; a 8. ábra szerinti metszet ilyen nyíláson megy keresztül s a nyíláson kiszorított levegő és víz a (8) csatornán át távozik el. A (7) mintába a sajtolt karó kiemelésére szol- 65-gáló, cca 2 mm-es (9) bádoglemez kerül, mely hajlásában a (8) csatornáknak meg­felelő helyeken szintén nyílásokat visel-A bádoglemez felületét egész hosszában olajos ruhával egy kissé beolajozzuk. Ez- 70 után a (7) minta mellső és hátsó részén elhelyezett (10), illetve (11) elzárólemezé­nek (5., 6. és 8. ábra) (12, 13) és (14) nyí­lásain áthúzzuk a megfelelő vashuzalokat és ezeket a (10) és (11) lemez előtt, illetve 75 mögött fogóval összecsavarjuk. E huzalok kifeszítése után a (15, 16) válldarabokat helyezzük a (7) mintába (17) ékvezetékük­kel és olajos ruhával szintén beolajozzuk. Az eképp elkészített öntőmintába bele- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom