87954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalmanemű anyagoknak papírossá való feldolgozására

Megjelent 193Q. évi december hó 15-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87954. SZÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Eljárás szalmanemű anyagoknak papirossá való feldolgozására. Markóczi Imre oki. gépészmérnök min. műszaki tanácsos Budapest. A bejelentés napja 1922. évi április hó 15-ike. A találmány tárgyát egy olyan eljárás képezi, amelynek segélyével szalmanemű anyagokból gazdaságosan gyárthatók a tömegfogyasztás tárgyát képező olcsóbb 5 papiroslajták is. Szalmianemű anyagok alatt értendők elsősorban: a tengeri (ZeaMays), a búza, a rozs, az árpa, a zab, a rizs, a köles, a po­hánka, a tatárka, a repce, a lóhere, a lu-10 cérna, a bükköny, a baltacím, a bab, a borsó és a lencse szalmája, a komló és a csalán leveles szára, a kisajtolt cukornád, a cirok, az eszpartófű, ezenkívül általá­ban a gyékényfélék (Typhaceae), a pázsit-15 félék (Gramineae), a sásfélék (Cypera­ceae), a szit-tyófélék (Juncaceae) és a esa­lánfólék (Urticaseae) családjába tartozó növények leveles szára és más hasonló anyagok. 20 E szalmanemű anyagok a tömegfo­gyasztás tárgyát képező olcsóbb papiros­fajták gyártására ezidőszerint leginkább használt fenyőfaféléktől papirosgyártás szempontjából főképen abban térnek el, 25 hogy a) jóval lazább és kevésbbé homogén szerkezetűek, mint a szóbajövő fenyők fája; b) a szóbajövő fenyők fájával szemben 80 számottevő mennyiségben tartalmaznak nehezen kioldható kovasavas vegyülete­ket s ezektől, valamint egymástól is kiold­hatóság tekintetében nagyon különböző más anyagokait; 85 c) míg a sKÓ'bajövő fenyők fájának sejt­állománya túlnyomórészt egynemű sej­tekből: a papirosgyártásra, nagyon alkal­mas tracheidákból áll, addig a szalma­nemű anyagok a papirosgyártásra kivá­lóan alkalmas háncs-sejtjeiken (lihriform- 40 sejtjeiken) kívül jelentékeny mennyiség ben tartalmaznak silányabb sejt-tipuso­kat (parenchymákat, sklerenchymákat és csőedény eket) is; d) végül a szalmanemű anyagok háncs- 45 sejtjeinek keresztmetszete a sejt hosszá­hoz viszonyítva általában jóval kisebb, mint a fenyőfa tracheidáié. Ezeknek megfelelően a papirossá való feldolgozásnál a következő főbb eltérések, 50 illetve nehézségek adódnak: A fenyőfának a rostanyag főzéssel való feltárását megelőző mechanikai felaprí­tása általában több munkát igényel és így költségesebb is, mint a felsorolt laza szer- 55 kezetű szalmanemű anyagoké. Viszont a száraz állapotban szecskává felaprítottan kazánba begyömöszölt ilyen szalnianemű anyagok laza és nem homo­gén szerkezetük miatt általában jelenté- 60 keinyen nagyobb kazánteret foglalnak el, mint az ugyanannyi rostanyagot szolgál­tató, megfelelően felaprított fenyőfa. Ehhez a hátrányhoz járul még egyrészről az is, hogy e szalmanemű anyagok jelen- 65 tékeny szilikáttartalma miatt rostanya­guk feltárásához az olcsó szulfit-eljárást nem alkalmazhatjuk, másrészről az, hogy ez anyagokban a nehezen kioldható kova­savas vegyületek mellett ugyancsak szá- 70 mottevő mennyiségben vannak jelen a már említett silányabb sejt-típusok, ame­lyek viszont egy túlerős feltáró főzésnek kevésbbé állmaik ellent és így könnyen mehetnek nem kívánt mértékben veszen- 75 dőbe. Mindezek következtében a felsorolt szalmianemű anyagok hasznos rostanya­gának az e téren ezidőszerint használatos

Next

/
Oldalképek
Tartalom