87909. lajstromszámú szabadalom • Reflektor vetítőlámpák számára

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87909. SZÁM. — VII/ll. OSZTÁLY. Reflektor vetítőlámpák számára. Evans Henry Rieg-el mérnök London. A bejelentés napja 1916. évi december hó 30-ika. A találmány tárgya reflektor vetítőlámpák számára, amely mozgó- vagy állóképek vetítésénél lehetővé teszi, hogy a fényforrás gyanánt használt lámpának 5 majdnem teljes fénymennyiségét hasznosítsuk a vetítésre. A találmány lényege abban áll, hogy a reflektor a vetítésre szükséges fénysugárnyaláb kibocsátására szolgáló nyílástól 10 eltekintve majdnem teljesen zárt gömbalakú, amelynek belsejében a fényforrás a gömb mértani középpontjában vagy ennek közelében fekszik. A találmány tárgyának egyik fogana-15 tosítási alakja szerint a reflektor és a fényforrás viszonylagos elrendezése olyan, hogy ez utóbbi kissé kiesik a gömb középpontjából, aminek az a célja, hogy némi asszimmetrikusságot vigyünk a szerke-20 zetbe, úgy hogy az ismételt fényvisszaverődések számát csökkentjük, amelyek a tökéletes szimmetria esetében oly nagy számot érnének el, hogy a fényerősség csökkentésére vezetnének. A találmány tár-25 gyának egy példaképpeni foganatosítási alakja a mellékelt rajzban van feltüntetve. 1. ábra a találmány lényegét feltüntető vázlatos metszet a reflektor középpont-80 ján át. 2. ábra a reflektor és a bele helyezett lámpa függőleges metszete a vetítő lencseren dszerrel. 3. ábra pedig a reflektor egy további fo-35 ganatosítási alakjának függőleges metszete. Az 1. ábra szerint a reflektor teljes (A) üveggömbből áll, amely belső felületén a (B) vonallal jelzett ezüstbevonattal van el-40 látva kivéve, a derékszögű négyszögalakú (C) helyet, amely átlátszó ablakot képez a vetítésre szolgáló fénysugárnyaláb átbocsátására. A (D) fényforrás kissé kiesik a gömb (Al) középpontjából. Ha a fényforrás az (Al) középpontban 45 feküdnék és ha a reflektor pontos mértani gömbfelület, úgy a (C) ablakon át kivetített fénysugárnyaláb nem tartalmazna több fénysugarat, mint amennyi azon kúpban fekszik, amelynek alapja a (C) ablak 50 és csúcsa az (Al) középpont, továbbá amelynek alapja a (C) ablakkal diametrálisan szeimlközitfekvő gömMieilületii részlet és csúcsa az (Al) középpont. Ezen második fénysugárnyaláb azért lép ki a (C) 55 ablakon, mert a gömbfelület szemköztfekvő része által reflektáltatik. Az összes többi fénysugarak azonban nem volnának értékesíthetők, mert a gömb középpontjából kiindulva sugárirányban haladná- 60 nak és ugyancsak sugárirányban reflektáltatnának a teljes elnyeletésig, mert a gömb minden pontján a beesési szög derékszög a reflektáló felületre. Habár ezen elméleti esetet a gyakor- 65 latban nem lehet megvalósítani, egyrészt a gyártási nehézségek folytán, másrészt annak következtében, hogy abszolút pont méretű fényforrásunk nincsen, mégis célszerű a fényforrást a gömb mértani kö- 70 zéppontjához képest szándékosan excentrikusan elhelyezni és nem elégedni meg azzal, hogy a gyártási nehézségek és pontatlanságok folytán véletlenül kerül ki a középpontból. Az 1. ábrában feltünte- 75 tett excentricitás nem veendő méret szerint. A rajzból látható, hogy a (D) pontba helyezett fényforrásból kiinduló sugár a jelzett többszörös reflekszió után, pl. a (Dl) irányban vetíttetik ki és hasonló lesz 80