87901. lajstromszámú szabadalom • Pecsétjegy

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87901. SZÁM. - lXa/b. OSZTÁLY. & O c? Pecsétjegy. Forsmann Villehad H. mérnök és Kind Ottó kereskedő Köln. A bejelentés napja 1924. évi május hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi május hó 14-ike. Levelek, csomagok, üvegek és más tartályok lezárásának biztosítására, okmányokon s. í. t. eddigelé vagy pecséteket használtak, amelyeket pecsétviaszból, 5 avagy más hasonló anyagból készítettek, úgy hogy hevítés révén megolvasztották és pecsétnyomó alkalmazásával nyomattal láttak el, vagy pedig ragasztóanyaggal bevont pecsétjegyeket használtak, 10 amelyeket meleg alkalmazása nélkül, csupán a ragasztóanyag megnedvesítésével, a biztosítandó felületre nyomtak rá és pedig akár nyomat egyidejű létesítésével, akár enélkül. A pecsétviaszból készült 15 pecséteknek, előállításuk körülményes voltától és csekély tartósságuktól el is tekintve, az a nagy hátrányuk, hogy pl. egy megmelegített éles késsel, csalási szándékból, könnyen eltávolíthatók és új-20 ból megmelegítve, észrevehető sérülés nélkül ismét visszahelyezhetők. A felragasztandó pecsétjegyek viszont csak olykép biztosíthatók, ha azokat egy, a biztosítandó tárgyba mélyen behatoló nyomat-25 tal látjuk el, ami csak vékony rétegű papírból vagy hasonló anyagból való alzat esetén vihető gyakorlatilag keresztül. A találmány olyan pecsétjegy, amely 80 összetételénél és alkalmazási módjánál fogva minden esetben könnyen ráhelyezhető a biztosítandó tárgyakra és az elképzelhető legnagyobb biztosítékot nyújtja illetéktelen és fel nem ismerhető módon 85 való eltávolítása ellen. Ezt az eredményt az idézi elő, hogy a pecsétjegy egy fehérjetartalmú alapanyagot tartalmaz, amelyet előnyösen villamosárammal hevített pecsétnyomóval a pecsételendő tárgyra nyomunk, amikor is az előbb folyékonnyá 40 váló s azután megolvadó fehérje a kész pecsétet és a pecsétet felvevő testet tartósan egyesíti. Az ilyen pecsétjegyet használatakor nem kell megnedvesíteni és eltávolítása, a kész pecsétnek azonnal fel- 45 ismerhető megsértése nélkül, lehetetlen, mert a megolvadó fehérje a pecsétnyomó által kifejtett hőhatás folytán^ felvett alakját tartósan megtartja, minélfogva a pecsétjegy és az azt hordó test közötti 50 összefüggés csak erőszakkal szakítható meg. A pecsétjegy alapanyaga pl. liszt vagy valamely ásványi anyag, pl. kréta lehet, amelyhez a leírt hatás elérésére elegendő 55 mennyiségű fehérjetartalmú anyagot adagolunk. Megfelel pl. búzaliszt, amelyből fehérjetartalmának kiegészítése közben sűrű pépet készítünk s ezt vékony réteggé hengereljük. A vékony lisztréteget meg- 60 felelő módon, pl. forró lemezek segítségével megszárítjuk, majd kellő nagyságú ívekre vágjuk fel, amelyeket pl. lyukgatással a pecsétjegyek nagyságának megfelelő mezőkre osztunk. §5 A pecsétjegy alapanyagához előnyösen olyan anyagokat is, pl. faanyagot (faköszörület, facelluloze) adagolunk, amelyek a pecsétnyomó hőhatása folytán színüket megváltoztatják és így a pecsétnek 70 jól látható beégetett rajzát tüntetik fel. Hogy a pecsétjegyből készült pecsétnek könnyű szerrel és fel nem tűnő módon történő esetleges felvágását és utóbb a pecsétrészeknek újraegyesítését meggátol- 75 juk, a pecsétjegybe önmagában ismert