87869. lajstromszámú szabadalom • Egyesített mótotros talajmegmunkáló és vetőgép

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MA6YAE KIRÁLYI jnMK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87869. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Egyesített mótoros talajmegmunkáló és vetőgép. Csapó Gyula lakatosmester Gyoma. A bejelentés napja 1923. évi március hó 27-ike. Mótoros talajmegmunkálógépek és vető­gépeik már eddig is használtattak. A talaj­megmunkáló- és vető gépeknek erőművi meghajtására a gyakorlatban többféle 5 rendszer alakult ki, mely rendszereik mindegyikének megvoltak előnyeik és hátrányaik. Közös hátrányuk volt azon­ban az összes rendszereknek, hogy beszer­zésük nagy költséget jelentett. 10 Jelen találmány tárgya abból indul ki. hogy a mezőgazdaságban a cséplőgépeket meghajtó közúti mozdonyok általánosan használatosaik és elterjedtek, evve'l szem­ben csak csekély mértékben használtat-15 mak ki, miivel az év legnagyobb részében tétlenül hevernek és ugyancsak nem hasz­nálhatják ki kellőképpen .munkaidejüket a bércsépléssel foglalkozó gépészeik seuri. A találmány lényege most, már azon alap-20 szik, hogy tetszőleges rendszerű talajmieg­munkálógépet és vetőgépet rá szerei, illetve összeépít ilyen közúti mozdonnyal, ami­által aránylag csekély befektetéssel sze­rezhető be mezőgazdaságok részére móto-25 ros talajmegmíunkáló- és vetőgép, mivel nem kell egyebet tenni, mint a már meg­levő közúti mozdonyt a találmány szerinti egyesített talajmegmunkáló és vetőgéppel felszerelni. 30 A találmány szerinti közúti mozdonyra szerelt egyesített talajmegmunkáló és vetőgépnek a talajmegimunkálógép sajátcs kiképzése folytán miég különös előnye1 , hogy a talajon jól tapad, illetve vontatá-85 sához aránylag kis erő szükséges, mivel a talajt körforgó szerszámokkal munkálja meg, melyek azonban nem fejteinek ki a gépet rázkódtató erőhatásokat, mivel az egyes körforgó szerszámok mozgásiránya 40 ellentétes és így a rázóhatások egymást megseimiiníisítik. Jelen géppel a talaj aránylag nagy (2—3 méter) szélességben munkálható meg egyszerre, amiáltal sok időt és energiát takarítunk meg. A gépet egyetlen ember kezelheti és így iizemkölt- 45 sége is csekély. Főelőnye a gépnek, hogy sokkal kisebb költséggel szerezhető be, mint bármely eddigi mótoroshajtású ta­lajimegmunkáló- és vetőgéip és bármely meglévő útimczdcnyra (loikomobi'l) köny- 50 nyen rászerelh ető. A rajzon egyik példaképpen! kiviteli alakja látható a találmánynak, amelytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az 55 1. ábra. az útimozdonyra szerelt egyesí­tett talajmegimunkáló- és vetőgépnek váz­latos oldalnézetét, részbeni függélyes met­szetét, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó részleges 60 ielülnézetet, a 3. ábra az 1. ábrához tartozó vázlatos hátsónézetet tüntet fel. Az útmiiozdonynak ismert részei annak (b) váza, (c) hajtókereke, (d) közlőten- 65 gelye, valamint utóbbin űlő (s) hajtóke­rék. A találmány szerint az egyesített ta­lajuiiegnuiuníkáló- és veitőgépet az útirnoz­dony (1) szeirihelykerete alatt rendezzük el és pedig sülyeszthetőén, illetve eimelhe- 70 tőén. Ezan célból a talajiinegmunkáló- és vetőgépet felvevő (e) keretet egyfelől (r, r') láncok segélyével függesztjük fel. mely láncok (m, m") lánekorongok körül futnak. Az (,m') lánekorongok forgásién- 75 gelye, (p) csigakerékművel állítható el az (o) kézifcerékről. Az (r') láncok egyik vé­gükkel az (m') lánckorongokhoz, másik végükkel pedig az (e) kerethez vannak erősítve. Az (m) lánckorongok (n') tengő 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom