87834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kézifegyverek töltényeinek önműködő előállítására szolgáló gépeken a lazán beillesztett maggal (lövedékkel) bíró töltényeknek önműködő kiválasztására

Megjelent 1931. évi . január hó 15 -é n . MAGYAi; KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87834. SZÁM. — XlX/c. OSZTÁLY. Berendezés kézifegyverek töltényeinek önműködő előállítására szolgáló gépeken a lazán beillesztett maggal (lövedékkel) bíró töltényeknek önműködő kiválasztására. Terner János főszerelő Bad-Fischau. A bejelentés napja 1916. évi november hó 21-ike. Kézi lőfegyverek töltényeinek ön­működő előállítására szolgáló gépeknél a magnak vagy lövedéknek a robbanó­anyaggal megtöltött hüvelybe való be-5 helyezése mint ismeretes, fel- és alámoz­gatott rúgók hatása ellenében tengely­irányban eltolható kölyűlt segélyével tör­ténik, melyek egy végükön alkalmazott, tengelyirányú mélyedésükkel az alatta 10 levő hüvelynek lövedéke fölé nyúlnak és a lövedéket kellő mélységben a hüvelybe betolják. A magalaknak megfelelően ala­kított és külső végén a felső hüvely vég behúzásának megfelelően kiszélesített 15 kölyűmélyedésnek mélysége az ismert gé­peknél oly nagy, mint amily hosszban be­helyezett állapotában a magnak a hüvely­nek válla felett ki kell állania. Ebből az a hátrány adódik, hogy a magot minden 20 esetben ugyanabban a mértékben toljuk be a hüvelybe, tekintet nélkül arra, váj­jon a mag a hüvelyben már szilárdan ül-e vagy sem. Minthogy a töltényeket a magnak behelyezése után már csak arra 25 nézve vizsgálják, hogy hosszuk helyes-e és pedig olyképpen, hogy a töltényeket egy sablon fölött vezetik el, melynek ki­vágása a töltény körvonalainak megfelel, de valamivel rövidebb, mint a töltény, 30 ennek folytán azok a hibásaknak tekin­tendő töltények, melyeknek magja lazán ül a hüvelyben, a jó töltényekkel együtt hagyják el a gépet. Ez az ismert gépek­nek oly hátránya, mely az ily töltényekkel 85 ellátott csapatoknak harcértékét csök­kenti, mivel a laza maggal bíró töltények a beállított lőtávolságra hatástalanok. A jelen találmány célja, hogy ezt a hátrányt megszüntessük anélkül, hogy a gépnek szerkezetén lényeges változtatást 40 kéne eszközölnünk, vagy a géphez vala­milyen új készüléket csatolnunk. A talál­mány abból a megfigyelésből indul ki, hogy a lövedékek túlbő hüvelyekbe mé­lyebbre tolhatók be, mint oly hüvelyekbe, íö melyeknek nyílása a lövedék keresztmet­szetének pontosan megfelel és melyeknél már a hüvelynek behúzott része a mag­nak betolását a megfelelő normális mély­ségbe határolja. Ha tehát az ismert gé- 50 peltnek behelyező készülékénél oly beren­dezést létesítünk, hogy lazán ülő lövedé­kek mélyebben tolatnak be, mint a nor­málisak, akkor a laza maggal bíró töl­ténynek hossza kisebb, mint a jó tölté- 55 nyéké, úgy hogy a vizsgáló sablon nyílá­sán áthullanak és így a jó töltényektől különválasztatnak. Jelen berendezésnek lényege abban áll, hogy a kolyűmélyedésnek mélysége az eo ismert szerkezetekkel szemben kisebb, mint az a hossz, amellyel a mag behelye­zett állapotában a hüvelynek válla fölött kiáll. Ebben az esetben a kölyűnek lefelé való mozgását a hüvelynek válla már nem gg határolja és így a kölyű vékonyabb mago­kat mélyebbre tol be a hüvelybe, mint normális vastagságúakat. A mélyedésnek kisebbítésére elegendő, ha a (b) kölyűnek már meglevő (a) mélye- 70 désébe, mint ahogy azt a mellékelt rajz­nak 2. ábrája mutatja, egy (c) betétet he­lyezünk be, mely a mélyedést megfelelő darabban kitölti. Normális (g) magoknál a kölyű természetesen nagyobb távolság- 75 ban áll a hüvelynek felső széle felett, mint a szokásos kölyűknél, melyek az 1. ábrán vannak feltüntetve. Túlvékony

Next

/
Oldalképek
Tartalom