87805. lajstromszámú szabadalom • Villamos főző

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRiLYI jn§gfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87805. SZÁM. — VLL/I. OSZTÁLY. Villamos-főző. Dr. Hnevkovsky Sebastian orvos Kr. Vinohrady (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1921. évi május hó 13-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1920. évi május hó 14-ike. Az eddig ismert villamos főzők nem gazdaságosak és lassan melegszenek. Fűtőfelületük sem nem növelhető, sem pe­dig nem csökkenthető úgy, hogy kisebb 5 edények melegítésekor a főzőnek el nem takart felületéről a meleg kihasználatla­núl sugárzik ki. Továbbá a főzőlap mind­két oldalán egyenletesen melegszik és az alsó oldalról kisugárzó meleg kárba vész. 10 Az ellenállási drót rendszerint félnemes fémekből áll, azért, hogy meghatározott feszültség céljaira ne legyen túl hosszú és ne oxidálódjék; ennek következtében a fűtőfelület kicsi és a meleg csak lassan 15 adódik át a szigetelőanyagnak és főző­lemeznek, miért is hosszú idő telik el ad­dig, míg a főző kellőképpen átmelegszik. Ellenállási anyaggal bíró főzők is csak nagyon lassan melegszenek. 20 A jelen találmány szerinti villamos főző megszünteti fenti hátrányokat. A rajzon 1. ábra a főzőnek vázlatos oldalnézetét, 2. ábra felülnézetét, míg 25 3. és 4. ábrák a főző egyik elemének hossz- és keresztmetszetét mutatják. Jelen találmány elvén a villamos főző néhány, pl. öt darab (TI), (T5) fűtőtest­ből áll, melyek között (D) rések vannak. 30 A egyes fűtőtestek sorban vannak kap­csolva, olyképp, hogy azoknak egy része, pl. a (T4, T5) fűtőtestek az áramkörből ki­kapcsolhatók és pedig legegyszerűbben az­által, hogy az egyik áramvezetéket az 35 (So) kapocs helyett az (Sl), ill. (S2) villa­mos kapocshoz, ill. szorítóhoz kapcsoljuk. Ilyképp egy vagy két fűtőelem az áram­körből kikapcsolható. Világos, hogy keve­sebb számú fűtőelem bekapcsolása esetén azok gyorsabban melegednek és erősebben 40 felhevülnek. Ilykép kisebb főzőedények esetén a fűtőfelület nagysága csökkent­hető és a melegpazarlás megszüntethető. A (T) fűtőtestek alatt (1. ábra) henge­res (Z) tükrök vannak, melyeknek gyújtó- 45 pontja a (I)) résekbe esik, mely résekben a lefelé kisugárzott meleg központosítta­tik és ilykép a. lefelé kisugárzott meleg a tükrök által visszavetítve, túlnyomó részben szintén a fűtő felülethez vezettetik. 50 Mindegyik (T) fűtőtest két (U) kereszt­metszetű (pl, p2) bádogköpenyből áll, me­lyek szorosan egymásba illenek. A fűtő­test belsejében (d) fatuskó van, melyre csavarvonalalakban van az (e) vasdrót 55 tekercselve, melynek szabad végei a tűz­álló és villamoson szigetelő (f) tömítésen át lépnek ki a szabadba. Ezen (f) tömíté­sek légmentesen elzárják a fatuskót a rá­tekercselt vasdróttal. Az (e) drót egyes 60' menetei közé (M) vezetőanyagot sajto­lunk. A vasdrótot a (pl, p2) köpenyek irányában olyképp szigeteljük, hogy az (e) drót és a (pl, p2) köpenyek közötti te­ret villamos szigetelőanyaggal, pl. (k) 65 agyaggal töltjük ki, viszont előnyösen fölül ezen (M) anyag és a köpeny között {v) légközt hagyunk, (4. ábra), mivel en­nek tapasztalat szerint jobb a melegvezető képessége, mint pl. a kaolinnak úgy, hogy 70> ezáltal a meleg gyorsabban adódik át a fűtőfelületnek. Az (M) masszát szénből, gelétből és kaolinbői állítjuk össze, mely anyagokat kénsavval, képlékeny masz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom