87804. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csöves jeladóknál a felsőrezgések kiküszöbölésére

Megjelent 1931. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87804. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Eerendezés csöves jeladóknál a felső' rezgések kiküszöbölésére. Dr. Erich F. Huth G. m. t). H. cég1

Berlin. A bejelentés napja 1922. évi március hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi április hó 2-ika. Csöves jeladóknál tudvalévőleg felső rezgések lépnek fel, melyek részben a kapcsolás módjától erednek. Rendkívüli nagy mértékben áll ez azokra a kapcsolásokra, 5 melyeknél a rezgőkörben fejlesztett energiát minden kiválasztás nélkül használjuk fel a rezgések erősítésére. Más kapcsolásoknál a felső rezgések azáltal küszöböltetnek ki tetemesen, hogy a rezgéseket 10 szitálókörnek nevezett kiválasztó körön (közbeeső körön) vezetjük át, vagy magukat a kapcsolásokat látjuk el a felső rezgések csökkentésére, esetleg teljes kiküszöbölésére alkalmas berendezésekkel. 15 Mindezen esetekben azonban a felső rezgéseknek bizonyos fajtája megmarad, melyet eddigelé vagy egyáltalában nem, vagy csak lényegtelenül sikerült csökkenteni. Ezek a felső rezgések nem a rezgő 20 kör (antennák) tulajdonságaitól, hanem a váltóáram görbéjének alakjától eredtek. Még akkor is, ha a váltóáram görbéjének alakja eredetileg sínusalakú volt, a vákuumcsövek egyenirányító tulajdonsága 25 folytán eltorzul és többé-kevésbbó szögletes lesz. Tudvalévőleg minden, nem tisztán sínusalakú görbealakot, tehát az inkább szögleteset is, különböző amplitúdójú és 30 periódusszámú sínusgörbék sorozatára képzelhetjük felbontva, melyeknek összegezéséből, tehát eredő gyanánt, a nem sínusalakú, inkább szögletes alak adódik ki. Emellett alapperiódus-számot és felső rez-35 géseket különböztetünk meg. Ezek a módszerek ismeretesek és a szétbontás az úgynevezett Fourier-féle sort szolgáltatja. A jelen találmány azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kiküszöbölje az ilyen 40 görbealakokitól eredő felső rezgéseket, amit eddigelé nehezen vagy egyáltalában nem sikerült elérni. A jelen (találmány szerint ez azáltal történik, hogy a görbe alakjának már eleve, vagy a csövek útján történő megfelelő befolyásolása által 45 oly alakot kapunk, hogy a felső rezgések teljesen vagy lényegesen kiküszöböltetnek. Renkívül hatályos eszköz ennek a célnak elérésére abban áll, hogy a rács elő- 50 feszültségét változtatjuk. Ily módon elérhetjük, hogy egy eredetileg neim sinusalakú görbe sinusalakúvá alakul át azáltal, hogy a csövek hatályosságát az áramgöirbe egyes intervallumai alatt, a 55 rács megfelelő befolyásolásával módosítjuk. Ez esetleg közvetlenül mehett végbe a fejlesztett áram segélyével, úgy hogy az áramgörbének a sinusalaktól való eltérései önműködően korrigálódinak. Az 60 1. ábrában oly göribealak van feltüntetve, amilyent pl. az egyenirányító csövek szolgáltatnak. A 2. ábra kapcsolásit szemléltet az 1. ábra szerinti görbealak befolyásolására pl. az- 65 által, hogy a fejlesztett áram a rács feszültségét befolyásolja. Egyébként az ábrák értelme a következő: Az 1A. ábra a (Ja) anódáram lefolyá- 70 sának typikus alakját szemlélteti. A kívánatos sinusalak be van pontozva. Állandó ráos-előfeszültség, amilyent már eddig is javasoltak, itt nem vezet célhoz, hanem oly változást kell előidézni, hogy 75 a görbének függélyesen sraffozott részei keletkezzenek, míg a görbének vízszintesen sraffozott részei elnyomassanak. Ez azt jelenti, hogy a (tl)-gyel jelzett intervallumokban pótlékos, positív, a (t2)-vel 80