87802. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromos rezgéseknek erősbített felfogására

1 Megjelent 1931. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87802. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés elektromos rezgéseknek erősbített felfogására. Dr. Erich F. Huth G. m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1921. évi december hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi december hó 6-ika. Közléseknek drót nélkül, drótok men­tén vagy drótokon való átvitelére szolgáló elektromos rezgéseknek erősbített felfo­gására tetszőleges szerkezetű és nagyságú 5 rezonátorokat alkalmaznak, különösen pe­dig kereteket, melyek elektroncsövekkel sorba vannak kapcsolva. Ezen erősbítők hatásának fokozására a legkülönbözőbb esközöket ajánlották. Így a távírásnál a 10 rezgések fölé helyi rezgéseket helyeztek, alkalmaztak továbbá visszkapcsolásokat és, különösen a tábeszélésnél, a rezgések ráhelyezését az interferenciális pontban végezték. Megállapítottuk, hogy mindezen 15 eszközök csak korlátolt mértékben talál­hatnak alkalmazást és számos eset fordul elő, amelyekben jelentékeny erősbítést még a csöveknek legkedvezőbb kihaszná­lásával sem érhetünk el. 20 Az erősbítésnek egy különleges esete visszkapcsolástól menles kapcsolások al­kalmazása, amikor is tehát egy csőnek rács- és anódakörében hangolható rezgési körök vannak beiktatva. 25 Megállapítottuk továbbá azt is, hogy az ilyen kapcsolások azon körzete gyakran korlátolt, amelyben azok nem mutatnak önrezgéseket, valamint hogy még ebben a körzetben sem érhető el a lehető legna-30 gyobb erősbítés. A találmány már most oly kapcsolási elrendezésben áll, mely biztosítékot nyújt arra, hogy az egész rendszer könnyen be­állítható minden oly pontra, amelyben az 35 önrezgések éppen megszűnnek; ez a rend­szer ezen beállításban a beérkező rezgé­sek részére a legérzékenyebb. A rendszer­nek ezen állapotában egyúttal elérjük an­nak legnagyobb labilitását is. A találmány továbbá ezen állapot beál- 40 Utasának biztosításában áll azáltal, hogy a rendszer anódakörébe beállítható nagy­ságú obmikus ellenállást iktatunk. A mellékelt rajz 1. ábrája ezen kapcsolás­nak egy foganatosítást alakját mutatja. 45 A tetszőleges kapcsolású (a) antennához a (b) beállítható rezgési kör közvetlenül vagy közvetve van kapcsolva. Ez a kör egyrészt az (e) kisütő edénynek (g) rácsá­hoz, másrészt a (k) katódához van kap- 50 csolva. Az (n) anóda körében egy további beállítható (c) rezgési kör fekszik, melyen át a (t,) telepnek főárama a beállítható (o) ellenálláshoz halad. A rácsnak elé tetszőle­ges és esetleg beállítható ellenállás lehet kapcsolva. A (k) katóda hőmérséklete a változtatható (w) ellenállás útján szabá­lyozható. Megállapítottuk, hogy a (w) el­lenállásnak kis értékről nagy értékre való változtatásánál a beérkező rezgések mind- 60 .inkább hangosabbakká válnak és a leg­hangosabbak a beállított ellenállásnak oly értékénél, amelynek túlhaladtánál az (e, b, c) rendszer azonnal önrezgéseket mutat. Az ellenállásnak ezen határértéke egyszer 65 és mindenkorra beállítható, vagy üzeni közben könnyen elérhető. Ez a tünemény lényegileg az (a) antennával való kapcso­lás viszonyaival, a (b, c) rezgési körök be­állításával és a (k) katóda hőmérsékleté- 70 vei függ össze. Mindenesetre tény az, hogy ily módon oly beállítást létesíthe­tünk, mely a csőnek legnagyobb labilitá­sát és ezzel annak legnagyobb érzékeny­ségét és teljesítményét teszi elérhetővé. 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom