87788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovácsolt vas előállítására

Megjelent 1931. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87188. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás kovácsolt vas előállítására. A. M. Byers Co. cégr Pittsburgh A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 1-je. A találmány kovácsolt vas előállítására vonatkozik és tárgya elsősorban új eljá­rás, mely a kézzel való kavarást akarja elkerülni, a költségeket nagy mértékben 5 csökkenti és a kovácsoltvastermék egyen­letességét és jobb minőségét biztosítja. A jelen találmány szerinti eljárás ab­ban áll, hogy a folyékony állapotban levő vasterméket acélkészítő kemencéből, pl. 10 Bessemer-konverterből nyitott tűzhelyű acélkemencéböl vagy elektromos kemencé­ből vesszük, mely megömlesztett vaster­mék előnyösen teljesen lágy acél alacsony széntartalommal. Ezt a terméket megöm-15 lesztett állapotban szemcsés állapotba, vagy finom poralakúba hozzuk és kever­jük és eredeti melegének legalább egy ré­szét salak segélyével visszatartjuk, mely­nek fizikai és kémiai tulajdonságai ková-20 csolt vas készítéséhez való salakéval meg­egyeznek. Feltétlenül szükséges, hogy olyan salakot használjunk, mint amilyen a kézi kavaróműveletben állíttatik elő és vasszilikátot tartalmazzon. 25 Az ömlesztett acél vagy az acélkészítő­kemence termékének szemcsézése külön­böző módon foganatosítható, azonban min­den egyes esetben az eredeti melege leg­alább részben visszatartatik és kovácsolt-80 vassalakkal való keverésekor összefüggő hegesztett massza alakítására használtatik fel. Ha ezen szemcsés vagy poralakú ter­méket a rendes hőmérsékletre lehűlni en­gedjük, úgy a hegesztési hőmérsékletre 85 való emelés céljából újabb meleget kell bevezetnünk, amit a salaknak a kívánt mennyiségben és időben való hozzákeve­rése áJtal érünk el. Az ömlesztett fémter­méket vagy levegőn szemcsézhetjük, amint salakfürdőbe öntjük, vagy ezen megöm- 40 lesztett fémsugarat közvetlenül salakfür­dőbe vezetjük, amely önmagában szemcsés vagy finom porszerű állapotba hozza az anyagot és a fürdőben a fémből és salak­ból kevert összehegedt tömböket alkot. 45 Mindkét esetben a salakot tartalmazó tartály, amelyben a keverék alakíttatik, előnyösen oly nagy és olyan alakú, hogy a tömbnek az edény alsó részében átme­neti alakot kölcsönöz és a tömb hegeszté- 50 sét és formálását a szemcsés anyagnak a salakfürdőn való keresztülhullása léte­síti. A szemcsék a megömlesztett salak­fürdőben a hegesztési hőmérsékleten vagy afölött egymással érintkezésbe kerülnek és 55 egymáshoz tapadnak. Ezt követőleg a kovácsolt vastömböt vagy alakított masszát előnyösen sajtolás­nak vagy nyomásnak vetjük alá, .melyet előnyösen olymódon foganatosítunk, hogy 60 a masszát ugyanabban a formában vagy tartályban sajtoljuk, amelyben alakítot­tuk. A találmány további fontos jellemzője abban áll, hogy kézi úton vagy mecha­nikus kavarás útján előállított kis tömbök 55 helyett nagy masszát vagy tömböt készí­tünk, melynek súlya egy tonnát tesz ki, vagy még annál is nehezebb. Az eddigi kovácsoltvas eljárásoknál a kovácsoltvas tömböket vagy lapokat nyers 70 rudakká hengerelték, ezeket a rudakat szétvágták, egyesítették és a hegesztési hőmérsékletre való hevítés után újból hen­gerelték. Ez a művelet költséges és lénye­ges fémveszteséget okoz, azonban azelőtt 75 mégis alkalmazták, mivel másodlagos fino­mítási művelet után megfelelő salakelosz­tást adott, amennyiben a kézikavarók

Next

/
Oldalképek
Tartalom