87774. lajstromszámú szabadalom • Javítások cement gyárátására szolgáló eljáráson

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87774. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Javítások cement gyártására szolgáló eljáráson. Rigfoy Tamás mérnök London. A bejelentés napja 1923. évi jonius hó 1-je. Angolországi elsőbbsége 1922. évi szeptember hó 16-ika. A jelein találmány cement gyártására vonatkozik és főleg a tüzelőanyag gazda­ságos kihasználását célozza. A találmány a cementté átalakítandó 5 anyag szárítását különleges módon és a forgó vagy egyéb égetőkememeéből eltá­vozó gázok melegével végzi. A szárításnak ez a különleges módja az anyagnak a me­leg gázok gyors mozgásban léivő áramá-10 ban történő szétosztásából és oly módon való mozgatásálból áll, hogy az áram a szétosztott anyagot lebegésben tajrtja, mi­alatt szárítja. A találmánynak megfelelő bereaadeziés-15 nek egy példáját fogjuk most ismertetni. Ez a példaképpeni berendezés olyankor alkalmazandó, midőn a nedves módszer­rel gyártunk cementet és erre a célra, egy kb. 40% vizet tartalmazó, félig folyékony 20 iszapot és az összes cementképző anyagot; kell megszárítani. Azonban a találmány nincs korlátozva a nedves módszerrel való cementgyártásra, mert az úgynevezett száraz égetőkemencéből származó gázok is 25 elég melegek, még ha gőzfejlesztő kazá­nok alatt lehűttettek is, hogy (beinnük lebegésben) az anyag egyes részeit, me­lyek látszólag száraz állapotban összeke­verendők, megszárítsák, hogy azok ebben 80 az állapotban az égetőkemencébe beada­goltassanak. A mellékelt vázlatos rajzon különböző a teljesítőképesség fokozására szolgáló és anyagok szárításában, valamint gázotk 85 vezetésében járatosaiknak maguktól érte­tődő szerkezeti részletek (mint pl. egy gázáramnak egy másikba olyan vezeték segélyével, mely egy másikba torkol, az összekeveredett áramok folyása irányá­ban inkább kis hegyes szög alatt, mint 40 merőlegesen vagy nagy szög alatt való bevezetése a világosság kedvéért el van­nak hagyva. Aw 1. ábra a magyarázó berendezés gene­rális oldalnézete. A 45 2. ábra egy az iszapnak a gázáramba való kiömlését szabályozó elrendezés, végül a 3. ábra alaprajz, mely az iszapnak a berendezést kiegészítő hártyaszállító ké- 50 szülékek szárító felületein való kiterege­tésének egy alkalmas módját mutatja. A (3) forgó égetőkemencéből az (5) füst­szekrénybe kiáramló meleg gázokat a (7) ventilátorral, a (9) csappantyún és (11) 55 vezetéken keresztül, a szárító vezetékbe lehet beszívatni, mely a (13, 15) felszálló és az alkalmas elrendezésű és hosszúságú, a felszálló rész felső végét és a (7) ven­tilátort összekötő (17) részből van össze- 60 téve. Az iszap a vezeték (13, 15) felszálló résziének alsó végén lép be az áramba. Itc a (21) süvegben, mely célszerűen hő ellen szigetelve van, a (19) iszapszóró (por­lasztó) van elrendezve (1. és 2. ábra) és 65 e fölött és vele koaxiálisan a (21) süveg­nek ((23) nyílása van. A (21) süveg a szá­rító vezeték lefelé nyúló (25) nyúlványá­ban foglal helyet, úgy hogy a süveg, mint benne a porlasztó a (11) vezetékből ki- 70 áramló meleg gázáram útján kívül van. A (21) süveg a (19) porlasztót megvédi a forró gáztól és belső felületén felfogja a porlasztóból kiáramló anyag alma ré­szét, melyet különben a gázáram magá- 75 val vinne és amely a szárító vezetékben lerakódni ós abban összegyűlni vagy rósz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom