87768. lajstromszámú szabadalom • Építőjáték-elemek

Megjelent 1931. évi február hó 188-án. i-MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87768. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. ÉpítŐj áték- elemek. Leplus Paul R. mérnök Páris. A bejelentés napja 1920. évi julius hó 12-ike. A jelen találmány épitőjáték-elemekre vonatkozik, amelyek a gyermekek ré­szére különböző mintájú kis szerkezetek építését teszi lehetővé. 5 A találmány szerint mindegyik elem derékszögű hasáb alakjával bíró oly tömbökből áll, amelyek legalább egyik oldalukon két lépcsőfok alakjában kiké­pezett nyúlvánnyal vannak ellátva, 10 amelyek a tömb szélességének egy ré­szére terjednek ki, mimellett a nagyobb mértékben kinyúló lépcsőfok a hasáb­alakú tömb egyik szomszédos oldallap­jával egy síkban van, míg a másik lép-15 csőfok az illető felület szélességének, melyből kiáll, a közepén foglal helyet és oly mértékben nyúl ki ezen felületből, mely kisebb az első sorban említett lép­csőfok kinyúlásának felénél. 20 Ha két ily elemet egymás mellé helye­zünk, akkor, minthogy azoknak lépcsős nyúlványai felváltva vannak elhelyezve, úgy, hogy mindegyik elemnek hosszabbik lépcsőfoka a másik elem hasábalakú tör-25 zséhez szorul, a rövidebb lépcsőfokok kö­zött üres tér marad meg, amelyen ösz­szekötő rudat illeszthetünk át. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rinti elemeknek néhány példaképpeni fo-30 ganatosítási alakja és azoknak néhány alkalmazási példája van feltüntetve. Az 1. ábra egy falrészletet mutat részben függélyes metszetben és részben távlati ábrázolásban. A 35 2. ábra egy másik, oldalfallal, ajtónyí­lással és válaszfalkereszteződéssel bíró falrészletet szemléltet felülnézetben. A 3. ábra az egyik elemnek nagyobblép­tékű távlati képe. A 4. ábra ugyanezen elemnek végnézete. 40 Az 5—7. ábrák a találmány tárgyának egy módosított alakját tüntetik fel, ahol is az 5. ábra egy sarokelemet, a 6. ábra pedig egy tetszőleges közbenső 45 elemet mutat távlati ábrázolásban, mig a 7. ábra egy falrészlet vízszintes met­szete. Az 1—4. ábrák szerinti foganatosítási alaknál mindegyik elem derékszögű négy- 50 szögű hasáb alakjával bíró tömbből áll, melynek (a, a', c, c') alapfelülete van, ahol is a hasáb oldalainak legalább egyike, pl. a (c, c') oldal a két lépcsőfok alakjában kiképezett (c', b, i, j, k, 1) nyúl- 55 vánnyal van ellátva, mimellett a (c\ b, i, j) lépcsőfok a tömb (a, c') felületével egy síkban van, míg a (j, k, 1) lépcsőfok a (c, c') felület közepén foglal helyet és az előbbi lépcsőfok (b, c') kinyúlásának 60 felénél kisebb (k, 1) kinyúlással bír. Ha két elemet egymás mellé helyez­zünk, úgy, hogy az egyiknek hosszabbik (c\ b, i, j) lépcsőfoka a másik elem ha­sábalakii törzsének (a, a') felületéhez 65 szoruljon, akkor a rövidebb lépcsőfokok közöít a íj, k, f, g) ürös tér marad meg, amelyen összekötő rudat, pl. a (p) rudat illeszthetjük át (1. ábra). Az egyes elemeket két egymással szem- 70 ben fekvő oldalon láthatjuk el egymás­hoz hasonló nyúlványokkal és pedig egy­felől (c' b)-nél és másfelől (a', d)-nél, ahol is u hosszabb lépcsőfokok egymással átlóirányban szemben fekszenek. 75 A nyúlványokat azonban a hasábalakii tömb ugyanazon felületének egy-egy ol­dalra kinyúló meghosszabbításai gyanánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom