87753. lajstromszámú szabadalom • Feltétdarab takaréktűzhelyek és kályhák számára

Megjelent 1931. évi február hó tf-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI PTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87753. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Feltétdarab takaréktűzhelyek és kályhák számára. Vosswerke Aktiengesellschaft Hannover. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi augusztus hó 8-ika. A találmány tárgyát feltétdarab képezi takaréktűzhelyek és kályhák számára, melynek alkalmazásánál a fűtő gázoknak jobb kihasználását és a tüzelőanyagnak 5 takarékosabb fogyasztását érjük el. E célból a találmány szerint egy külső köpenybe egy belső léghevítőcső akként van beszerelve, hogy a köpeny alsó részében egy tér marad szabadon, mely főzőtér 10 gyanánt is használható, egyébként pedig arra szolgál, hogy a szobalevegőt a léghevítőcsőhöz vezesse. Ezen a téren a fűtő gázoknak még azon csöve is átjár, mely a léghevítő csövet körülvevő teret a tiize-15 léssel köti össze. A tüzelés fölött egy köpenybe beszerelt, csillagalakú harántmetszettel bíró léghevítő csövek már ismeretesekké váltak, de ezeknél hiányzott az imént említett, 20 ezen csövek alatt kiképezett tér és ezenkívül a levegő ezen csillagalakú csövekbe a három csőág alsó részében elrendezett nyílásokon át vezettetett be, melyek közvetlen összeköttetésbe álltak a küllevegő-25 vei. Ezen oknál fogva azon felületek, melyekkel a léghevítő csőnek három ága a külső köpenyhez fekszik hozzá és mely felületek oly szélesek voltak, mint az említett nyílások, a külső köpeny egész ma-80 gasságában úgy belül, mint kívül a beáramló levegő rétegeivel voltak borítva és következésképpen kivonattak a fűtő gázok behatása alól. A külső köpenynek ezen részei tehát nem vettek részt a fűtő gázok 85 kihasználásában. A találmány tárgyánál ez a hátrány be van szüntetve, amennyiben a levegő az említett alsó téren át alulról közvetlenül áramlik be az alul nyitott léghevítő csőbe és így az eddigi szerkezeteknél al- 40 kalmazott nyílások elmaradnak. Ezáltal lehetővé válik a belső léghevítő csövet oly harántmetszettel, pl. háromszögalakú harántmetszettel szerkeszteni, melynél a külső köpeny csak élek mentén és nem 45 széles sávok mentén érintkezik a léghevítő csővel. Ennek következéseképpen a fűtő gázok a külső köpenyt egész belső felületén érintik és így jobban kihasználtatnak. Ismeretessé vált továbbá a tüzelés 50 fölött egy légkamrának az elrendezése, mely a küllevegővel közlekedik és összeköttetésben áll egy a kályha felső részén átmenő, egyúttal a huzamcsatornákat határoló, felül és alul nyitott aknával. Ez a 55 kamra azonban izzító szekrén y és nem főző tér gyanánt szolgál és a fűtő gázok csöve nincs rajta keresztülvezetve. A mellékelt rajznak 1. és 2. ábráiban a találmány tárgyának egy foganatosítási 60 alakja távlati rajzban, ill. vízszintes metszetben. van feltüntetve. Az (A) tüzelés fölötti feltétdarab a külső (M) köpenyből és az ezen belül elrendezett (R) léghevítő csőből áll. Az (R) cső és az (A) 65 tüzelés között az (a) tér van kiképezve, mely a (b) légbebocsátó nyílásokkal bír. Az (a) téren az (A) tüzeléstől a (B) tetőig vezető (c) cső megy át. Az (R) cső, melynek alsó (m) vége és felső (n) vége nyi- 70 tott, háromszögletes harántmetszettel bír és (d) élei az (M) köpenynek palástjában fekszenek, míg (f) oldalai az (M) köpeny nyel a (g, h, i) tereket zárják közre, melyek a felső (k) és alsó (1) nyílásokon át 75 egymással közlekednek. A (g, h, i) tereket