87709. lajstromszámú szabadalom • Mentőbólya

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87709. SZÁM. — XV/a. OSZTÁLY. Mentőbója. Neufeld Jenő r.-t. igazgató Budapest. Pótszabadalom a 79767. számú szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi április hó 24-ike. A jelen találmány tárgya a 79767. számú törzsszabadalomban védett mentő­bójának tökéle tesbítése. A törzsszabada­lom tárgyánál a mentőbója egy tömlő-5 szerű testből áll, mely gumival bevont vászonból, bőrből vagy egyéb hajlékony vízimentes anyagból áll, melyet nürnbergi ollók tartanak kifeszített állapotban. A tapasztalat azt mutatta, hogy az ily mó-10 dón kikópezaett mentőbója a víz nyomásá­nak nem áll kellően ellen, hanem a reá ható víznyomás hatása alatt behorpad, ami által egyrészt a nürnbergi ollók ki­gördülnek, másrészt a bójában levő tar-15 tózkodási tér csökken. Ennek elkerülésére a találmány értelmében a nürnbergi ol­lók csuklópontjainak egyikét vagy mási­kát szilárd gyűrűkhöz erősítjük, melyelv a mentőbóját képező hajlékony burkola-20 ton tetszőleges módon szilárdan vannak megerősítve. Ennek következtében a bóját jelentékenyen merevítjük és a bójában levő tartózkodási teret állandóan szabadon tartjuk. 25 A mellékelt rajz a találmány értelmé­ben .'./erkesztett mentőbóját az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben és a 2. ábrán vízszintes keresztmetszetben 80 tüntettük fel. A törzsszabadalomban leírt bójához ha­sonlóan a tömlőszerű (a) burkolatban a (b) fenéklap *oly magasságban van elren­dezve, hogy a felette levő térben egy ember álló helyzetben kényelmesen elfér- 35 jen. A fenéklap alatt a törzsszabadalom­hoz hasonlóan a zsákszerű (al) toldat van elrendezve. Az (a) és (al) bójarésze­ket a belsejükben elrendezett (c) és (cl) nürnbergi ollók tartják kifeszített hely- 40 zetükben. Ezen ollók csuklópontjait a (d) rúgók kötik össze egymással. A találmány értelmében az (a, al) burkolathoz a szilárd anyagból, pl. fából készült (e) gyűrűk vannak erősítve és a 45 (c, cl) nürnbergi ollóknak (f) csuklópont­jai az ezen gyűrűkbe beeresztett (g) csa­pokon (2. ábra) vannak ágyazva. A nürn­bergi ollóknak az (e) gyűrűkön való ágyazása azonban más tetszőleges módon 50 is megvalósítható. Összecsukott állapotban a nürnbergi ollók össze vannak csappantva és az (e) gyűrűk egymáson fekszenek. A nürnbergi ollók összecsappantása folytán a (d) rú- 55 gók megfeszülnek. A bója nyitásánál a nürnbergi ollók a (d) rúgók hatása alatt az 1. ábrán látható helyzetbe jutnak, mi­közben az (e) gyűrűk egymástól eltávo­lodnak és az (a, al) burkolat kifeszül. 60 Minthogy az (a, al) burkolatnak két-két (e) gyűrű között fekvő részed aránylag rö­videk, a víznyomás ezeket nem horpasztja be úgy, hogy a nürnbergi ollók kihajlása

Next

/
Oldalképek
Tartalom