87642. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a nyomás ill. a folyadékállás önműködő szabályozására tartályokban

Megjelent 1S)31. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87642. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szerkezet a nyomás, ill. a folyadékállás önműködő szabályozására tartályokban. Garvensverke Maschiiien-, Purapen- und Waagenfabrik W. Garvens Wien. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi szeptember hó 16-ika. A valamely tartályban lévő folyadék állásának fenntartására javaslatba hoz­ták már a tartálynak függélyes irányban mozgatható, felfelé irányuló terhelés 5 alatt álló közlekedő edénnyel való ösz­szekötését, mely edénynek esetről-esetre változó magassági helyzete a tartályból az edénybe átömlött folyadékmennyisé­gétől függ, úgy, hogy ezen edénynek 10 magassági irányú beállásai közvetve vagy közvetlenül a tartályt tápláló szivattyú be- és kiiktatására szolgáló szerv elállí­tására használhatók fel. A találmány szerint már most magát 15 a folyadéktartályt rendezzük el akként mozgathatóan, hogy az a benne lévő fo­lyadékmennyiség szerint helyzetét vál­toztatja és vele összekötött átvivő elemek útján a szivattyúhajtás be-, illetve ki-20 kapcsolására szolgáló szerkezetre hat. Ha hidropneumatikus berendezésről van szó, ha tehát a tartály minden oldalról zárt és a folyadék fölött nyomás alatt álló gázt vagy gőzt tartalmaz, akkor termé-25 szetesen a tartályban uralkodó nyomás is fenntartható azáltal, hogy a nyomásnak folyadékelvétel folytán bekövetkező csökkenésekor a folyadékot megfelelő mértékben ismét pótoljuk. 30 A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakja ol­dal-, illetve végnézetben, vázlatosan van feltüntetve. 85 Az (a) folyadéktartály két, kereszt­metszetének egyik húrja irányában elren­dezett üreges (b) és (c) csappal van el­látva, amelyek a (d) oszlopokban vannak ágyazva, úgy, hogy az (a) tartály a két (b, c) csap alkotta tengely körül billent- 40 hető.. E billenő mozgásoknak mindkét irányban való határolására (e, f) ütköző­ket rendezünk el. A (b, c) csapok üregei a tartály falának áttörésein át a tartály belsejébe torkolnak, mimellett a (c) csap 45 a (g) csővezeték útján a (h) szivattyúval, a (b) csap pedig az (i) fogyasztó vezeték­kel van összekötve. Utánengedő csőösz­szeköttetések alkalmazása esetén a szi­vattyú- és fogyasztóvezetékhez való csat- 50 lakozások természetesen más pontokra is áthelyezhetők, amikor is azután a (b) és (c) csapokat nem szükséges üregesen ki­képezni. Minthogy a (b) és (c) csapok alkotta 55 billenési tengely az (a) tartály egyik ke­resztmetszeti húrja irányában van elren­dezve, ennélfogva ez a tengely a tartály súlypontvonalán kívül esik, úgy, hogy a tartálynak az egyik oldal felé túlsúlya 60 van, függetlenül attól, hogy mekkora a tartályban esetről-esetre jelen lévő fo­lyadékmennyiség. A legmélyebb megen­gedhető folyadékállásnál azonban a tar­tályt járulékos terhelés révén akként be- 65 folyásoljuk, hogy az a fentemlített túl­súly hatása ellenére lebillen mindaddig, míg az (f) ütközőre fel nem fekszik. A járulékos terhelést a (k) suly szolgál­tatja, mely az (a) tartály falán megerő- 70 sített (1) karra beállíthatóan van felsze­relve. Ha tehát a tartályban lévő folya­dék állása pl. az (m) folyadékszintig sü­lyed, akkor a tartály a (k) terhelő suly

Next

/
Oldalképek
Tartalom