87632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok kezelésére

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 87633. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás rostok kezelésére. Dr. Bergmann Max, dr. Immendörfer Eugen és dr. Loewe Hermann tanárok Dresda. A bejelentés napja 1923. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi december hó 18-ika. Állati és növényi rostoknak savanyú, alkálikus vagy neutrális anyagokkal, va­lamint oxidáló vagy redukáló szerekkel való kezelésénél a rost mechanikai tu­ö lajdonságai gyakran többé-kevésbé nagy mértékben károsan befolyásoltatnak. Megállapítottuk, hogy ezen káros befo­lyásolás elkerülhető, sőt bizonyos körül­mények között a rostok mechanikai tu-10 lajdonságainak javítása érhető el, ha a rostokat a magukban véve a rostok me­chanikai tulajdonságaira nézve káros ha­tásii szerekkel való kezelés előtt vagy közben cserzőanyagokkal, vagy ezek át-15 alakítási termékeivel, illetve hozzájuk közel álló anyagokkal kezeljük. Erre a célra első sorban a használatos növény­cserzőanyagok, mint pl. quebracho- és myroblanen-cserzőanyagok, valamint más 20 növényi cserzőanyagok, továbbá mester­séges, különösen szerves cserzőanyagok, mint neradolok, vagyis forrnaldehydnek aromás sulfosavakkal képezett kondenzá­ciós termékei és más cserző hatású kon-25 denzációs termékek, melyek aromás gyö­köket tartalmaznak, alifás és hydroaro­más cserzőanyagok ás hasonló természetű anyagok, valamint a növényi cserzőanya­gok átalakítási termékei, pl. a hő vagy a 80 levegő oxigénjének hatása alatt xagy sa­vakkal való kezelés folytán számos nö­vényi cserzőanyagból keletkezett úgyne­vezett phlobaphenek és a hozzájuk ké­miailag igen közel álló humusanyagok 85 alkalmasak. Lehet továbbá rostvédő sze­rekként olyan technikai hulladéktermé­keket is alkalmazni, melyek növényi vagy mesterséges cserzőanyagokat tar­talmaznak vagy ilyenekből állíttatnak elő, igy különösen a cserzőipar elhasz- 40 nált hulladéklúgjait. A rostnak ilyen védő szerekkel való kezelése különösen állati bőrök mosásá­nál, ványolásánál, hamvazásánál, mesze­zésénél, ölésénéi, továbbá karbonizálás- 45 nál, oxydáló és redukáló folyamatoknál, így a festő-, pácoló- és cserző folyama­tokban végzett chromsavkezelésnél, oxy­dáló vagy redukáló halványító folyama­toknál (pl. rongyok halványításánál), ma- 50 rásnál, csávázásnál ós egyéb oxydáló vagy redukáló festő folyamatoknál jön tekintetbe. Mindennemű rostoknak ezen eljárással való kezelésénél, továbbá savanyú vagy 55 alkálikus anyagoknak és egy redukáló, illetve oxydáló szernek a rostokra gyako­rolt káros hatását is elkerülhetjük és pe­dig vagy egy egyetlen cserző- vagy egyéb anyag behatása útján, vagy ily anyagok 60 keverékének alkalmazásával. Mindezen esetekben savanyú vagy alkálikus anya­goknak, illetve redukáló vagy oxydáló szereknek még viszonylag nagy koncen­trációban való alkalmazásánál is sikerül 65 az említett védőszerek felhasználásával a rostnak mechanikai tulajdonságait, külö­nösen annak szilárdságát teljesen vagy csaknem teljesen megőrizni, ami eddig' hasonló módon nem volt lehetséges. 70 A továbbiakban a találmányt néhány foganatosítási példa kapcsán ismertetjük. 1. Példa: 25 g gyapjút félóra hosszat 60° hőmérsékleten a következő anyagok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom