87616. lajstromszámú szabadalom • Sínkapcsolási szerelék
Megjelent 1931. évi február hó lfi -án . HA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87616. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Sínkapcsolási szerelék. Rauschenberger Adolf mérnök délivasuti igazgatóhelyettes Budapest. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 17-ike. Az ismeretes sínkapcsolások általában akként vannak kiképezve, hogy a kapcsolandó két sínvég dynamikai terhelések felvételére alkalmas hordóhevederekkel 5 van összekötve. Ezen sínkapcsolások vagy nyugvó vagy lengő kapcsolások, ahol is nyugvó kapcsolásnál a hordóhevederekkel összekötött sínvégek közvetlenül egy talpfán feksze-10 nek fel, lengő kapcsolásnál pedig a sínvégek talpfán fel nem fekszenek, hanem a síntalpak vannak a hordóhevederekkel összekötött sínvégeket közvetlenül megelőző és ezeket közvetlenül követő egy-15 egy talpfán felfektetve. A lengő kapcsolásnál a szóbanforgó két talpfán egy híd is helyezhető el, amikor is a síntalpak nem közvetlenül a talpfákon, hanem egész hosszukban ezen a hi-20 don rendeztetnek el. Ezen kapcsolásoknak főhátránya, hogy a hordóhevederek gyorsan kopnak, amikor is a sínvégek lehajlása nem akadályoztatik meg kellőképpen úgy, hogy az 25 egyik sínvég megterhelésekor a két sínvég között nagy lépcső keletkezik, ami tudvalevőleg dynamikai terhelés alatt nagymérvű ütközést és így az egész építménynek és a kerekeknek nagymérvű 80 rongálódását okozza. Az ismert kapcsolásoknak további hátránya, hogy a hevedercsavaroknak állandóan jól kell meghúzva lenniök; ha meglazulnak, akkor a sínvégeknek lehajlása 35 következtében a lépcsőképződés még nagyobb; ha túlhuzatnak, akkor a hődilatatio következtében káros feszültségek állanak elő. Ezen hátrányoknak főoka abban rejlik, hogy a hordóhevederes sínkapcsolásoknál, 40 kopás esetében, a nagy lépcsőképződés egyáltalában lehetővé válik. A jelen találmánynak célja mármost oly sínkapcsolási szereléket létesíteni, mely a nagy lépcsőképződést, kopások ese- 45 tében is, eleve kizárja. A jelen találmány szerint ugyanis a kapcsolandó sínvégek közös teherátvivő szerkezetben vannak elhelyezve, mely a sínvégeket közvetlenül megelőző és ezeket 50 közvetlenül követő, az alábbiakban illesztési talpfáknak nevezett egy-egy talpfán megerősített áthidaló szerkezeten fekszik fel, amikor is így a sínek az áthidaló szerkezettel nincsenek közvetlen érintke- 55. zésben. A találmányt képező sínkapcsolási szereléknél a dynamikai terhelés alatt a sínvégeknek lépcsőképződése a legkisebb mértékre csökkentetik, mert a teherát- 60 vivő szerkezetnek a sínvégek és az áthidaló szerkezet közé történt beiktatása révén csupán csak egyik sínvégnek terhelése is egyeidejűleg adódik át mindkét illesztési talpfára úgy, hogy ezeknek egy- 65 idejű sűlyedésével egyenlő mértékben sűlyed az áthidaló szerkezet, valamint a kapcsolandó két sínvég számára közös átvivő szerkezet és így megközelítőleg egyenlő mértékben sűlyed a már megter- 70 helt és a még meg nem terhelt sínvég is. A találmányt képező sínkapcsolási szereléknek további előnye, hogy az illesztési talpfáknak aláverése kevésbbé lazul meg, mint az ismert sínkapcsolásoknál; az al- 75 kalmazott hevederek nem hordóhevede-
