87587. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok raktározására és kiszolgálására
Megjelent 1931. évi február li ó 16-án . MAGYAR itlRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87587. SZÁM. — XX/f. OSZTÁLY. Berendezés folyadékok raktározására és kiszolgáltatására. Racine Pál F. A. mérnök Marseille. Pótszabadalom a 83909. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi május hó 15-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi április hó 2-ika. A jelen találmány a törzsszabadalom tárgyát képező, főleg veszélyes folyadékoknak raktározására és kiszolgáltatására szolgáló berendezés bizonyos irányú töké-5 letesbítésére vonatkozik. A törzsszabadalomnál láttuk, hogy a belső, központos (R2) tartályban foglalt, kezelendő folyadék kiszivárgásának megakadályozására a külső (Rl) tartályba 10 valamely biztonsági folyadék van behelyezve, melynek nyomása mindig nagyobb kell hogy legyen az (R2) központos tartályban keletkezhető maximális nyomásnál. 15 Olyan módon szerkesztett készülék esetében, aminő a törzsszabadalomhoz tartozó rajzon fel van tüntetve, látható, hogy az (R2) belső tartályban foglalt veszélyes folyadék nyomását abban a pillanatban, 20 amidőn a veszélyes folyadék kieresztése megkezdődik, a (TI) tölcsérben a folyadék felszíne és ama vízszintes sík közt lévő kisegítő folyadékoszlop határozza meg, mely az (R2) tartályban a kisegítő 25 folyadékot a veszélyes folyadéktól elválasztja. Abban az arányban, melyben ezen a két folyadékot egymástól elválasztó vízszintes sík az (R2) tartályban felszáll, változik a veszélyes folyadék nyomása és 30 pedig speciálisan akkor, ha ez a folyadék kisebb sűrűségű, mint a víz, csökken ez a nyomás. Szükséges tehát, hogy a nyomás ezen változásait kisebbítsük. Erre a célra a ve-35 szélyes folyadéknak a kiszolgáltatási nyomást adni hivatott kisegítő folyadékot az (R2) belső tartályba, a tartály fenekénél magasabban fekvő szinten lehet bevezetni. A kisegítő folyadéknak ez a bevezetése egy külön, vagy a tartály felső részébe 40 (lásd a mellékelt rajz 1. ábráján), vagy — ellenkezően — a tartály felső végénél magasabban fekvő szinten (lásd a 2. ábrán) betorkoló csövecske útján történhetik. Az 45 1. ábrán rajzolt eset nem igényel külön magyarázatot. A 2. ábrára vonatkozólag látható, hogy a kisegítő folyadék bevezetése az (R2) tartályba egy ezzel a tartállyal közlekedő 50 (a) csövön át történik, mely lehetővé teszi, hogy a kisegítő folyadék a tartály felső végénél magasabban fekvő szinten ömöljék beléje és hogy ezzel a veszélyes folyadék nyomásában annak kiszolgálta- 55 tása pillanatában bekövetkező mindennemű változást elkerüljünk, dacára annak, hogy ebben a tartályban a kisegítő folyadék és a veszélyes folyadék érintkezési síkjának magassági helyzete vál- 60 tozik. Az 1. és 2. ábrán rajzolt esetben a veszélyes folyadék nyomását egyedül az a (hl) magasság állapítja meg, mely a (TI) tölcsér folyadékának felszínét azon víz- 65 szintes síktól elválasztja, melyben a veszélyes folyadékot helyéből kiszorítani hivatott kisegítő folyadék az (R2) tartályba (1. ábra) vagy az (a) kisegítő csövecskébe (2. ábra) beomlik. A 2. ábra esetében lát- 70 ható, hogy ez a magasságkülönbség állandó, míg az 1. ábra esetében csak akkor változik ez, ha a két folyadékot elválasztó vízszintes sík magassági helyzete meghaladja a kisegítő folyadék beömlési ma- 75 gasságát.
