87574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegő élesztő előállítására

Megjelent 1931. évi február hó 203-án. tv MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 875 74. SZÁM. — IL/B. OSZTÁLY. Eljárás levegőélesztő előállítására. Pollák Alfréd mérnök Wien. A bejelentés napja 1923. évi március hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi április hó 4-ike. A találmány élesztő és különösen levegőélesztő előállítására vonatkozik. Az eljárás célja a levegőélesztő előállításánál az élesztő termelési hányadát a 5 táptalajban levő nitrogén lehető nagymértékű kihasználása útján növelni. Elsősorban azt találtam, hogy az élesztősejtnek felvevőképessége a nitrogénnel szemben azzal fokozható, hogy a sejt-10 hártya permeabilitását növeljük. Ezt olyan oldatok befolyásával érhetjük el, amelyek a fehérjéket megbontó enzimek mellett olyan enzimeket is tartalmaznak, amelyek a hemicellulózákat megbontani 15 képesek. Ilyen enzimkeverékek pl. a csírázott gabonaneműekben, különösen azonban a csírázott leguminozákban, továbbá a kérődző állatok gyomortartalmában, a pankreasznedvben stb. találhatók; to-20 vábbá előállíthatjuk azokat megölt élesztőből is ismeretes módszerekkel és ezenkívül bő mennyiségekben kiválasztják azokat az aszpergillusz és mukorfélék. A sejthártya ugyanezen elváltozása azon-25 ban bekövetkezik a H- vagy OH-ionok fokozott koncentrációjának befolyása alatt is. Az egyik vagy másik módon előkezelt élesztő kevésbé alkalmas nitrogénvegyületeket is képes sejtanyagainak felépítésé-80 hez értékesíteni, ha a neki nyújtott táptalajban a kedvezőbb nitrogénvegyületekben hiány van. Emellett az élesztőt úgy amint van, használhatjuk a beállításhoz vagy alkalmas előerjesztésnek vethetjük 85 azt alá. Ezenkívül kitűnt, hogy az élesztő ama képessége, hogy táplálkozásához sejtanyagának felépítésére kevésbé alkalmas nitrogénvegyületeket is felhasználhat, 40 azzal is fokozhatok, hogy az állítóélesztőt az állítóélesztő készítésének szokásos körülményei között olyan közegben állítjuk elő, amelyek dúsítva vannak olyan anyagokkal, amilyeneket az élesztő maga életműködése közben kiválaszt. Erre a célra 45 alkalmas a szesz- vagy élesztőgyártás derített moslékainak adagolása, akár eredeti, akár koncentráltabb alakban, továbbá hulladékélesztők olyan lebontási termékeinek adagolása, amelyek az élesz- 5Q tőnek önemésztése vagy az élesztőnek savakkal való kezelése útján állíthatunk elő. De hasonló módon használhatók ilyen hozagok gyanánt más erjedési organizmusok anyagcseretermékei vagy autoli- 55 zátjai is. Ezek közé tartoznak különösen az aszpergillusz- és mukorfélék termelte erjedési termékek, amelyek bőven tartalmaznak oldható enzimeket és különféle lebontási termékeket. 60-Emellett kiemelendő, hogy a sejthártya ismertetett befolyásolása közben is képződnek az élesztő oly lebontási termékei, amelyek ugyanolyan értelemben hatnak, mint az élesztő aklimatizálása végett 65 adagolandó fentemlített segédanyagok és hogy pl. az aszpergillusz- és mukorfélék anyagcseretermékei és autolizátjai úgy az egyik, mint a másik értelemben is hatnak. 70 Az eljárás egyik speciális foganatosítási módja szerint az élesztő fejlődésének abban a szakaszában, amikor a szaporodás megszűnt vagy legalább nagyon meglassult, az állítóélesztő egy második olyan 75 részletét adagoljuk, amelynek felvevőképességét nitrogénnel szemben a sejthártya permeabilitását fokozó előkezeléssel vagy az élesztőnek az élesztőanyagcsere kiválasztási termékeihez való akkli- 80