87570. lajstromszámú szabadalom • Berendezés akkumulatorbattériák erős áramú hálózatból való töltésére

Megjelent 1931. évi február hó 203-án. MAGYAR KIRÁLYI jKHHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87510. SZÁM. — VII í. OSZTÁLY. Berendezés akkumulátorbattériák eros áramú hálózatból való töltésére. Elektrizitats A.-G. Hydrawerk Charlottenburg*. A bejelentés napja 1923 évi május hó 28-ika. Gyenge áramú telepek számára való akkumulatorbatteriáknak erős áramú há­lózatból való töltésére eddig rendszerint úgynevezett szelepcsöveket alkalmaztak, 5 melyek egyenáram esetében reduktor, vál­takozó áram esetében pedig áramegyen­irányító gyanánt szolgáltak. Ha bármily körülmény következtében a szelep cső elek­tródái érintkeznek és rövidzárlatot képez-10 nek, vagy ha a battériával az érintkezés valamely hiba következtében megszakad, a kisfeszültségű hálózat túlságosan nagy feszültség fellépése által veszélybe kerül­het. Ennek kiküszöbölése céljából a jelen 15 találmány értelmében az erős áramú ve­zetékbe azon esetben, ha szelepcsövet al­kalmazunk, ezen cső elé, azon esetben pe­dig, ha nem alkalmazunk szelepcsövet, a battéria elé két- vagy hárompólusú nemes-20 gázbiztosítékot iktatunk be, amelyben az említett zavaró körülmények fellépése al­kalmával oly nagy áramerősség lép fel, hogy az erős áramú vezetékbe a szokásos módon bekapcsolt biztosíték kiolvadhat, 25 miáltal további károk elkerültetnek. A csatolt rajzon a találmány szerinti be­rendezés és kapcsolás három alkalmazási módja vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábrán a rendes kétpólusú nemesgáz-80 vákuumbiztosíték, melyet (10)-zel jelöltünk a telep 4 előtétellenállásával párhuzamo­san van kapcsolva, míg a 2. és 3. ábrán hárompólusú (10) nemes­gázbiztosítékokat tüntettünk fel, melyek 85 a két (11) és (12) főelektródán kívül még egy (13) segédelektródával vannak ellátva. Az összes ábrákon az erős áramú hálózat­hoz vezető csatlakozásokat (l)-gyel és (2)-vel jelöltük, míg az olvadó biztosíték 40 (3)-mai, az előtétellenállás (4)-gyei, a bat­téria (5)-tel, a gyengeáramfogyasztókhoz vezető vezetékek pedig (6)-tal és (7)-tel je­löltettek. Az 1. ábrán azon esetet tételeztük fel, hogy az (5) battéria a (14) szelepcsövön 45 át töltetik meg, mely egyenáramú ieszült­ség esetében reduktor, váltakozó áramú feszültség esetében pedig áramegyenirá­nyító gyanánt hat. A kapcsolás mindkét esetben azonos. Ha az 1. ábra szerinti be- 50 rendezésnél a (10) védőcsövet eltávolítva képzeljük, akkor a következő lehetőségek adódnak: Ha az érintkezés az (5) battériá­ban érintkezési hibák, az elektrolyt beszá­radása stb. következtében megszűnik, a 6. 55 és 7. pontok között még sem léphet fel nagy feszültség, miután a (14) cső a fe­szültséget nyitott állapotban is nem aggá­lyos értékekre fojtja le. Előfordulhat azon­ban, hogy az elektródák a (14) csőben 60 érintkeznek és rövidzárlatot szolgáltatnak. Ezen esetben a töltőáram, melyet a batté­ria felvesz, ha sértetlen, oly mértékben megnövekedhet, hogy arra lehetne gon­dolni, hogy ezen eszköz használtassák fel 65 a (3) biztosíték kiolvasztására. A gyakor­latban azonban ezen eszköz nem fog be­válni, miután a (4) ellenállás állandóan gyenge töltőáram határolása céljából oly nagy, hogy rövidzárlat esetén legfeljebb 70 % Ampere áramerősség léphetne fel. Az olvadóbiztosítéknak ezen értékre való mé­retezése azonban tudvalevőleg nehézség­gel jár. Eltérők a viszonyok, ha a (10) biz­tosítékot is alkalmazzuk. Ezen biztosíték 75 ugyanis áthidalja a teljes (4) ellenállást. Ha a (14) csőben rövidzárlat keletkezik, pillanatnyilag majdnem a teljes hálózati feszültség behat a (10) biztosítókra (pon­tosabban a hálózati feszültség levonva 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom