87549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldtartalmú anyagok feltárására

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8*7549. SZÁM. — Xll'b. OSZTÁLY. Eljárás timföldtartalmú anyagok feltárására. Dr. Kleiiimanii Frigyes vegyész Bonn. A bejelentés napja 1924. évi január hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi január hó 13-ika. Az eddig ismert eljárások alumínium­hidroxid előállítására természetes alumí­niumoxidvegyíiletekből, pl. bauxitból azon alapultak, hogy a nyersterméket aprítása 5 előtt magas hőmérsékleten szárították vagy pörkölték. Ilyen módon akarták a kőzet által tartalmazott vizet eltávolítani és egyidejűleg a humuszsavakat elron­csolni, mely utóbbiak tudvalevőleg késlel-0 tetik az alumíniumhidroxid lecsapódását, minőségét hátrányosan befolyásolják és a termelési hányadot csökkentik. Bejelentő úgy találta, hogy mindezen hátrányok elkerülhetők, ha a természetes 5 alumíniumoxid-hidrátvegyületeket előzetes pörkölés nélkül nedvesen, tehát természe­tes nedves állapotban, ill. elegendő meny­nyiségű alkalmas folyadék, mint pl. víz hozzáadása mellett, rendkívül íinomelosz-10 lásúra felaprít juk. Az ilyen aprított termé­kek már aránylag alacsony hőmérsékleten, kb. 135° C-on atmoszférikus nyomás alatt maróalkáliákkal jóformán maradék nélkül feltárhatók. !5 Emellett vagy úgy járhatunk el, hogy a bauxitot előkészítésül nedves állapotban kellő finomságúra aprítjuk, pl. megőröljük s azután kezeljük maróalkáliákkal; vagy pedig a maróalkáliákat már az őrlés előtt 10 vagy alatt adjuk hozzá. Kitűnt, hogy a pörköletlen bauxit itt jelzett nedves őrlése az egyetlen mód, amely szerint a bauxit megőrölhető. Ugyanis a pörkölt vagy erő­sen szárított bauxitok megőrlésének meg­$6 kísérlésekor az aprító készülék elemei, pl. a malom golyói csakhamar annyira be­kenődnek rájuk tapadó anyaggal, hogy az őrlési művelet nem vihető keresztül, míg másrészt a pörköletlen bauxit víz- vagy lúghozzáadás mellett foganatosított őrlése 40 minden nehézség nélkül megy végbe. Az egész folyamat, amely őrlésből és maróalkáliákkal való utólagos kezelésből vagy őrlésből és egyidejű feltárásból áll, csekély részét követeli annak az időnek, 45 mely az eddig ismert műveleteknél, melyek autoklávokban való feltárással, ill. nyomás alatt és sokkal magasabb hőmérsékleten történtek, szükséges volt. Az új eljárás szerint való dolgozásnál Ti02 nem, SÍO2 50 pedig sokkal kevesebb oldódik, melyek a később kicsapott alumíniumhidroxidot szennyezhetnék. Különös előnye ezen eljárásnak, hogy kristályos, ill, nehezen feltárható és eddig 55 teljesen értéktelennek tartott bauxitoknál is alkalmazható és ezek vele a legnagyobb fermelési hányaddal feltárhatók. A jelen eljárással dolgozva, sem a marólúgnak az alumíniumhidroxidhoz való pontos vi- 60 szonya tekintetében, sem valamely meg­határozott lúgkoncentrációt illetőleg nem vagyunk kötve. Hogy a pörköletlen kőzetek a jelen el­járás szerint annyival könnyebben és 65 gyorsabban feltárhatók, mint a kalcinál­tak, az nyilván arra vezethető vissza, hogy pörkölésnél az alumíniumoxidhidrátoktól nemcsak a fizikai úton kötött vizet, hanem a szerkezeti víz egy részét is elvonjuk, mi- 70 által a maróalkáliákkal való feltárás szá­mára nem alkalmas vegyületekké alakul­nak át. A természetes alumíniumvegyületekben előforduló zavaró orgános anyagok eltávo- 75 lítását, valamint a ferrővegyületek ferri­vegyületekké alakítását a jelen találmány szerint úgy érjük el, hogy a feltárási mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom