87545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményító folyósítására és elcukrosítására
Megjelent 1931. évi február hó lfe*-»á i i. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87545. SZAM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás keményítő folyósítására és elcukrosítására. Dextrin Autómat G. m. b. H. Wien. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi május hó 9-ike. A keményítőnek átalakítását folyékony vagy szilárd szőlőcukorrá a nagyüzemben tudvalevően oly módon végzik, hogy koncentrált kemónyítőtejet saválló autoklá-5 vokban, úgynevezett konverterekben, savnak és gőznyomásnak közvetlenül beáramló gőz útján való alkalmazásával a feltárás kívánt mértékének eléréséig kezelnek. Eközben a kondenzálódó gőz a fo.0 lyadékot felhígítja és a hígulás tapasztalás szerint kb. 25%-ot tesz. Ezt a járulékos íolyadékmennyiséget elgőzölögtetés útján ismét el kell távolítani, ami a tüzelőanyagszükségletet növeli. Az eljárásnak 5 egy másik hátránya az, hogy az elcukrosítás gőznyomás alatt olyan hőmérsékleteken megy végbe, amelyek a keményítő hidrolízise céljából alkalmazott savval kifejtett együttes hatásuk folytán a kara-0 inelizálást és reverziós termékek képződését elősegítik, amely körülmények fokozott mértékben teszik szükségessé csontszénnek vagy más színtelenítőpornak az alkalmazását. 5 A találmány tárgyát tevő eljárás célja egyrészt az, hogy a keményítő eukrosítását oly módon foganatosítsa, hogy a cukorlé hígítása, be ne következzék és másrészt a keményítő átalakulása oly hőmér-0 sékleteken és feltételek mellett menjen végbe, amelyek karamelnek és reverziós termékeknek képződését lehetőleg kizárják. A találmány annak felismerésén alap-5 szik, hogy a keményítő folyósítása közvetlenül beáramló gőz, tehát a folyadéknak kondenzvízzel való hígítása és a folyósítása időtartam meghosszabbítása nélkül keményítőtejnek savval való főzése útján pl. fűtőkígyók, kettős fenekek és másefféle 40 közvetett fűtőberendezések alkalmazásával is végbe megy. Ennek előfeltétele az, hogy a keményítőtejet oly módon hagyjuk befolyni a forrásban levő savoldatba, hogy a keverék hőmérséklete ne süllyed- 45 jen 95—100°, vagyis lényegesen a forrpont alá és hogy másrészt a folyadékot állandóan erős mozgásban tartsuk. A kavarás céljából előnyösen meleg levegőt vagy más gázt nyomunk a folya: 50 dékba, amelyek a forralás hatását nem csökkentik. A találmány továbbá annak felismerésén alapszik, hogy a folyósított fceményítőoldat elcukrosítását oly nyomás út- 55 ján is elérhetjük, amelyet nem beáramló gőz, hanem a folyósított tömegnek zárt edényben való további főzése idéz elő. A találmány végül annak felismerésén alapszik, hogy tisztább leveket kapunk, ha 60 folyósított keményítőoldatba, pl. kb. 5—6 atm. nyomásit levegőt szorítunk, amelyet előzőleg annyira felhevítettünk, hogy az elcukrosítandó folyadék hőmérséklete állandóan 100—105°-on tartassék. Az elcuk- 65 rosítás időtartama arányos az alkalmazott nyomással. Erősen komprimált levegő alkalmazása anélkül is előidézi ugyan a keményítő átalakulását, de ez olyan lassan megy végbe, hogy az ilyen 70 időtartam a gyakorlat szempontjából nem jöhet tekintetbe. Ennek oka abban rejlik, hogy a beszorított komprimált levegő a folyadékot lehűti. A fenti megállapítások eredménye gya- 75 nánt a találmány tárgyát tevő elcukrosító eljárás abban áll, hogy a keményítő folyósítását vagy elcukrosítását, vagy