87545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményító folyósítására és elcukrosítására

Megjelent 1931. évi február hó lfe*-»á i i. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87545. SZAM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás keményítő folyósítására és elcukrosítására. Dextrin Autómat G. m. b. H. Wien. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi május hó 9-ike. A keményítőnek átalakítását folyékony vagy szilárd szőlőcukorrá a nagyüzemben tudvalevően oly módon végzik, hogy kon­centrált kemónyítőtejet saválló autoklá-5 vokban, úgynevezett konverterekben, sav­nak és gőznyomásnak közvetlenül be­áramló gőz útján való alkalmazásával a feltárás kívánt mértékének eléréséig ke­zelnek. Eközben a kondenzálódó gőz a fo­.0 lyadékot felhígítja és a hígulás tapaszta­lás szerint kb. 25%-ot tesz. Ezt a járulékos íolyadékmennyiséget elgőzölögtetés út­ján ismét el kell távolítani, ami a tüzelő­anyagszükségletet növeli. Az eljárásnak 5 egy másik hátránya az, hogy az elcukrosí­tás gőznyomás alatt olyan hőmérséklete­ken megy végbe, amelyek a keményítő hidrolízise céljából alkalmazott savval ki­fejtett együttes hatásuk folytán a kara-0 inelizálást és reverziós termékek képződé­sét elősegítik, amely körülmények foko­zott mértékben teszik szükségessé csont­szénnek vagy más színtelenítőpornak az alkalmazását. 5 A találmány tárgyát tevő eljárás célja egyrészt az, hogy a keményítő eukrosítá­sát oly módon foganatosítsa, hogy a cu­korlé hígítása, be ne következzék és más­részt a keményítő átalakulása oly hőmér-0 sékleteken és feltételek mellett menjen végbe, amelyek karamelnek és reverziós termékeknek képződését lehetőleg kizár­ják. A találmány annak felismerésén alap-5 szik, hogy a keményítő folyósítása közvet­lenül beáramló gőz, tehát a folyadéknak kondenzvízzel való hígítása és a folyósí­tása időtartam meghosszabbítása nélkül keményítőtejnek savval való főzése útján pl. fűtőkígyók, kettős fenekek és másefféle 40 közvetett fűtőberendezések alkalmazásá­val is végbe megy. Ennek előfeltétele az, hogy a keményítőtejet oly módon hagy­juk befolyni a forrásban levő savoldatba, hogy a keverék hőmérséklete ne süllyed- 45 jen 95—100°, vagyis lényegesen a forrpont alá és hogy másrészt a folyadékot állan­dóan erős mozgásban tartsuk. A kavarás céljából előnyösen meleg le­vegőt vagy más gázt nyomunk a folya: 50 dékba, amelyek a forralás hatását nem csökkentik. A találmány továbbá annak felismeré­sén alapszik, hogy a folyósított fcemé­nyítőoldat elcukrosítását oly nyomás út- 55 ján is elérhetjük, amelyet nem beáramló gőz, hanem a folyósított tömegnek zárt edényben való további főzése idéz elő. A találmány végül annak felismerésén alapszik, hogy tisztább leveket kapunk, ha 60 folyósított keményítőoldatba, pl. kb. 5—6 atm. nyomásit levegőt szorítunk, amelyet előzőleg annyira felhevítettünk, hogy az elcukrosítandó folyadék hőmérséklete ál­landóan 100—105°-on tartassék. Az elcuk- 65 rosítás időtartama arányos az alkalma­zott nyomással. Erősen komprimált le­vegő alkalmazása anélkül is előidézi ugyan a keményítő átalakulását, de ez olyan lassan megy végbe, hogy az ilyen 70 időtartam a gyakorlat szempontjából nem jöhet tekintetbe. Ennek oka abban rejlik, hogy a beszorított komprimált levegő a folyadékot lehűti. A fenti megállapítások eredménye gya- 75 nánt a találmány tárgyát tevő elcuk­rosító eljárás abban áll, hogy a keményítő folyósítását vagy elcukrosítását, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom